Alkalmassági követelmény előírása "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: Nemzeti, négy ajánlattevős eljárásban az ajánlatkérő nem köteles alkalmasságot előírni. Ha nem írunk elő, akkor nem is kell indokolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozó 115. §-a értelmében alacsony értékű beszerzés során lényegesen rugalmasabb szabályok érvényesülnek. A 115. § szerint nem szükséges hirdetmény közzététele, további alkalmassági követelmény előírása sem.A nemzeti rezsim alacsony értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kompetenciabeszerzés feltételei

Kérdés: Milyen keretek között lehet beszerezni kompetenciát, értékben van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] Kapacitást biztosító szervezetet az új Kbt. hatálybalépését követően is feltétel nélkül lehet bevonni az eljárásba. Nem szükséges tehát, hogy az ajánlatkérő és a más szervezet között bármilyen többségi befolyás fennálljon, továbbá nincs korlátja a bevonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Részletesárajánlat-meghatározás értelmezése hiánypótlásnál

Kérdés: A hiánypótlás szabályainál a 71. § (8) bekezdésének b) pontjában, a zárójelben lévő "részletes­árajánlat"-meghatározás mit takar? Értelmezhető árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre is?
Részlet a válaszából: […] A részletes árajánlatról a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint rendelkezik.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet (Épkiv. Rendelet) definiálja az építőipari rezsióradíj tartalmát, főbb elemeit az alábbiak szerint.Építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. két részre bontja a védelmi beszerzések nagy csoportját a kivételi körben. A törvény 9. § (1) bekezdésének a) pontja egyrészt utal az elsősorban saját szóhasználatában védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseknek hívott beszerzési tárgyakra, melyekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalására irányuló okirat tartalmi követelményei

Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezetek esetében érdemes megkülönböztetni, hogy mérleget, referenciát, szakembert, gépet vagy például engedélyt biztosítanak az ajánlattevőnek az eljárás során. A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése általánosan fogalmaz, mely nem választható el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] A pontosság érdekében kiemeljük, hogy a kérdésben jelzett jogszabályhely még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben szerepel.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 81. §-ának (11) bekezdése hasonlóan fogalmaz, azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eladó nem található a köztartozásmentes adatbázisban, mindez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevőnek köztartozása lenne. Az ajánlatkérő első feladata az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés elhatárolása mellett, hogy felhívja az ajánlattevő figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Alvállalkozó számlakiállítási jogosultsága

Kérdés: Az új Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) és d) pontja kapcsán kérdezem, hogy a teljesítésbe bevont alvállalkozó (aki egyébként a nyertes ajánlattevővel áll szerződéses kapcsolatban) hogyan és mi alapján állíthat ki számlát az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 135. §-ának (3) bekezdése részletezi építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében a számlabenyújtás és -kifizetés szabályait az alábbiak szerint.Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőként szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
1
35
36
37
108