Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jén hatályba lépett új szabályozás folytánmódosult a korábbi vonatkozó rendelkezés, mely változtatás érinti a nemzetirezsimben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfeltételrendszerét. Az alábbiakban ismertetett új szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] 2010. június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettsége tekintetében azeredménytelenségnek nincs olyan hatása, hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt meghívásos eljárás feltehetőenhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt, amelynek általános szabályaiértelmében– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a Kbt. 135. §-aszerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései nem tesziklehetővé a beérkezett ajánlat visszaszolgáltatását. Az iratmegőrzési idő 5 év,amely időtartam alatt nincs lehetőség az ajánlat "hasznosítására" sem, azaz nemhasználható fel a következő, esetlegesen tárgyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében akkorlehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ha a nyílt vagymeghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján volt eredménytelen. A 92. § b)vagy c) pontjára hivatkozással hasonló esetben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Engedélyek csatolása kereskedelemben forgalmazott áruk esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az engedély megléte elengedhetetlen (példáulbiztonsági okokból stb.), úgy ennek nincs akadálya, tehát a vonatkozó engedélybekérhető. Ha mindez egy kiemelt potenciális ajánlattevő előnyben részesítésétcélozza, úgy e feltétel meghatározása nem jogszerű. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közbeszerzés értékének feltüntetése

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a hirdetmény közzététele iránti kérelemben meg kell adni a következőket: a kérelmező elérhetőségi adatait (postacím, telefax, illetőleg elektronikus levélcím); a kérelem az Értesítőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
3
4
5