3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 65. § (9) bekezdésének első szófordulata a "külön jogszabályban foglaltak szerint előírt" kitételhez köti, hogy az ajánlattevő a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítésének igazolásához csak akkor veheti igénybe más szervezet (személy) kapacitását, ha az adott szervezet (személy) valósítja majd meg azt a szakemberhez kötött szolgáltatást. Mely külön jogszabályokat szükséges szem előtt tartani a szakemberre vonatkozó alkalmassági feltétel meghatározásakor? Ha az adott beszerzés megvalósításakor nincs relevanciája a külön jogszabályi hivatkozásnak, akkor az ajánlattevő már nem is köteles a kapacitást biztosító szervezettel (személlyel) teljes mértékben elvégeztetni az adott szakemberhez kötött szolgáltatást?

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)

Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárás szerint olyan szolgáltatás tárgyában tervez közbeszerzési eljárást indítani, amely tervezési szolgáltatás (építési engedélyezési és kiviteli terv) döntően (megközelítően 80 százalék) a Kbt. 111. §-ának r) pontjában a kivételek körében került felsorolásra. Ezzel együtt a beszerzés tárgya és mennyisége kisebb hányada épületgépészeti, épületvillamossági stb. jellegű, amely a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben felsorolt CPV-kódok alapján nem tartozik a kivételi körbe. Kérdésünk, hogy a tervezési szolgáltatás egésze a kivételek körébe tartozhat-e, illetve ha nem teljes mértékben tartozik a tervezési szolgáltatás a hivatkozott kivételi körbe, hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek az eljárásrend megválasztásánál?

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?