46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatban lévő ellenőrzés nem lesz az NFM közbeszerzési ellen­őrzésében:– A nettó huszonötmillió forintot elérő becsült értékű árubeszerzést vagy szolgáltatásmegrendelést, továbbá a nettó százötvenmillió forintot elérő becsült értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás és dokumentáció módosítása

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt átvették, vagy kiegészítő tájékoztatást kértek;– az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Beszámoló csatolásának objektív, időbeli akadálya

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírja, hogy az ajánlattevő csatolja a felhívás feladását megelőző három üzleti év vonatkozásában számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját, és a felhívás feladására adott év januárjában kerül sor, az értékelés során kötelezően kérni kell-e a közvetlenül megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót? Az ajánlattevő jogosan hivatkozhat-e arra, hogy az előző évről a tárgyév május 31-éig kell elkészíteni a beszámolót, ezért ezzel még nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az ajánlatkérő elmulasztotta az éveket meghatározni, erre vonatkozóan kiegészítő tájékoztatást célszerű kérni.Az értékelés során a felhívás és a dokumentáció elő­írásaitól nem lehet eltérni, így azt kell figyelembe venni, amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. rendelkezéseinek értelmezése kiegészítő tájékoztatás keretében

Kérdés: Van-e lehetőségem arra, hogy a közbeszerzési törvény egyes, ajánlattételt érintő rendelkezéseinek értelmezésében az ajánlatkérőhöz forduljak?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás lefolytatásáról érdeklődik az ajánlattevő, akkor az ajánlatkérő nem köteles azt kiegészítő tájékoztatásnak értékelni, válasza keretében akár arra is felhívhatja a figyelmet, hogy tanácsadó, szakember alkalmazásával csökkenthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Felolvasólap tartalmának bővítése

Kérdés: Kibővíthetjük-e a felolvasólap tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...megadni az ajánlattevő, például az ajánlott termék részletes kódját, erre lehetőség van, illetve az ajánlatkérő által kifelejtett értékelési szempontok is lehetnek a felolvasólapon. Ha azonban egyes részajánlattételi elemeket az ajánlattevő összevon, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő termékek megajánlhatósága

Kérdés: Hogyan értendő az, hogy megajánlhatunk kiegészítő termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség van például az értékelési szempontrendszer alapján kiegészítő szolgáltatások nyújtására, a kiegészítő termékek beárazása is hasonló lehetőség. Ezzel azonban járhat egy olyan ellentmondás, mely szerint a beárazott kiegészítő termékek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Ma kaptam meg a hiánypótlást, amiből kiderült, hogy egy ajánlatkérő nem adott be felolvasólapot. Ennek hiányában régebben érvénytelenné nyilvánították az ajánlatot. A hatályos Kbt.-t átnézve erre nem találtam utalást. A jelenlegi szabályozás szerint valóban lehet hiánypótolni a felolvasólapot, vagy kezdeményezhetem az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Megosztott ajánlati biztosíték

Kérdés: Társaságunk konzorciumban szeretne pályázni. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték adható-e a konzorciumi partnerek között 50-50 százalékban megosztva, bankgaranciával?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátás megtehető-e oly módon, hogy részösszegben biztosítják az ajánlattevők a biztosíték összegét, és a részösszegek összesen értéke teszi ki az ajánlatkérő által előírt összeget. A joggyakorlat abba az irányba halad, hogy ez nem engedhető meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [63. § (4) bekezdése] meghatározó körülménynek minősült – 128. § (2)–(4) bekezdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Egybeszámítás a gyakorlatban

Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...egy eljárás keretében vásárolja meg az élelmiszereket (a kivételt képezőt és a kivételt nem képezőt), akkor a beszerzés becsült értéke a teljes szerződési mennyiség értéke. Jelen esetben nem egybeszámítási szabály alkalmazásáról van ugyanis szó, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
120
121
122
304