3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződést kötni, ahol a személyes kommunikáció nagyon fontos. Előírhatjuk a magyar nyelvismeretet alkalmassági követelményként?

Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?

Kérdés: Ha a költségvetési intézmények árubeszerzése külföldről, unión kívüli országból történik, akkor a devizaátváltás miatti, illetve egyéb banki költségeket bele kell számítani a beszerzés becsült értékébe?

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?

Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?