Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ár-érték alapú értékelési szempontok kialakítása

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?
Részlet a válaszából: […] ...és az Európai Bizottság guideline-jai mellett az Európai Unió esetjoga nyújt a legtöbb segítséget annak megítéléséhez, hogy milyen értékelési részszempontok alkalmazhatók az ár mellett. Az egyik legérdekesebb ezek közül az ún. Concordia Bus- vagy Helsinki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő kitűzésével felhívni a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé teszi több ajánlattevő felkérését igazolásai benyújtására, amennyiben a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Rendelkezésre álló fedezet rögzítése

Kérdés: Egy előadáson hallottam arról, hogy a rendelkezésre álló fedezetet ellenőrizhetően fel lehet tölteni egy adott felületre, ha azt akarjuk, hogy erre hivatkozva ne kössünk szerződést. Ezt hol tudjuk megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése, mely kifejezetten visszautal a fenti 75. § (4) bekezdés alkalmazására, és lehetővé teszi az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozott, eredménytelenségről szóló döntést.A hivatkozott, Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Határidő-módosítás közzététele

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a módosítást már nem tudjuk közzétenni? Ilyen esetben érdemesebb nem módosítani határidőt? Úgy látjuk, hogy a Döntőbizottság sorra bírságolja azokat az ajánlatkérőket, amelyeknek a határidő-módosításról szóló hirdetménye nem jelent meg időben. Mi a megoldás a kérdésünkben felvetett helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell-e a határidőt a dokumentumok módosítása mellett.A Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...tárgy is módosul, továbbá a szerződés is általában, így valójában ebben a logikában az ajánlatkérőnek már az első ajánlat kapcsán értékelnie kell, azaz például vizsgálnia az aránytalanul alacsony árat, vagy éppen a műszaki tartalom meg nem felelősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szakemberek személyének változása

Kérdés: Hogyan értelmezzük a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 71. §-ának (9) bekezdése szerint a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési szakértelem igazolása

Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés becsült értékével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 16. §-a tartalmazza. Az építési beruházás becsült értékének megállapításával kapcsolatos rendelkezések az alábbiak:– közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
1
98
99
100
304