Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a kormány által kijelölt központi beszerző szerv;– a Gazdasági Versenyhivatal;– az európai támogatásokat auditáló szerv;– az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;– az ügyész;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD (EEKD) hiányos kitöltésének következménye

Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum a nyilatkozati elven alapul, ami ebben az esetben több helyen is tartalmazza a kért információt. Mivel a kérdésben jelzett esetben egyértelműen ki lett töltve a vonatkozó rész, kiderül belőle a tartalom, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU Rendelete (2014. július 23.), az ún. eIDAS Rendelet tartalmazza. Az időbélyeg definíciója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet a válaszából: […] ...való szereplés tényét közli a részvételre jelentkező, ugyanakkor az adatbázisban nem található. Mindez tehát nem ez egységes európai közbeszerzési dokumentummal kapcsolatos általános hiánypótlás körében tartozik, hanem abba a körbe, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beltközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdésének szabálya alapján a kérdést feltevő elsősorban hiánypótlásban látja a megoldást. Ennek azonban elsősorban a 71. § (8) bekezdés a) pontja a korlátja, mert valójában nem tudjuk, hogy végső ár 28 M Ft vagy 23 M Ft. Ha a felolvasólapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Eljárás előírt alkalmassági követelmények részbeni igazolása esetén

Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?
Részlet a válaszából: […] ...rávilágít arra a gyakorlati problémára, mikor az ajánlattevők eleve benyújtanak bizonyos igazolásokat, de összességében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mellett mindezt részlegesen teszik csak meg. Így az ajánlatkérő abba a helyzetbe kerül, hogy a Kbt. 69...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kartellkizáró ok igazolása külföldi ajánlattevő esetén

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...nem szereplő esetleges jogsértés hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot.Míg a hazai letelepedésű ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A 64. § (2) bekezdése továbbá rögzíti, hogy a határozatot az egységes európai közbeszerzési dokumentummal együtt kell benyújtani, azaz az ajánlattétellel egyidejűleg. Nincs tehát arra lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Alkalmasság igazolásában részt vevő teljesítésbe bevonásának ellenőrzése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meddig terjed a felelőssége abban, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevőt valóban bevonja-e a teljesítésbe? Például, ha előírta, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat kell foglalkoztatnia az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő előírhatja-e a szerződésben, hogy ezt a teljesítés során ellenőrizheti?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevői ígérvények valóban ellenőrizhetők is legyenek. Erre utal egyébiránt az ún. Wienstrom-ügy (C-448/01), melyben az Európai Unió Bírósága külön felhívta a figyelmet arra, hogy az értékelési szempontnak ellenőrizhetőnek kell lennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Közszolgáltatók referencialevél iránti igényének alapja

Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;– ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
1
29
30
31
87