Találati lista:
791. cikk / 2149 Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő
Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
792. cikk / 2149 Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai
Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
793. cikk / 2149 Érvénytelenné nyilvánítást megelőző hiánypótlási felhívás
Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)
794. cikk / 2149 Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén
Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
795. cikk / 2149 Becsült érték pénzneme nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben a becsült értéket milyen pénznemben kell meghatározni? Csak forintban lehet? Az árfolyamot is meg kell határozni? Mikor tehet euróban árajánlatot az ajánlattevő? Csak akkor, ha ennek lehetősége a felhívásban is szerepel? (Az ajánlattételi felhívást a Kbt. 122/A §-a szerint három ajánlattevőnek kívánjuk megküldeni. Közöttük van egy szlovák cég is.)
796. cikk / 2149 Együttes megfelelés alvállalkozóval
Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
797. cikk / 2149 Ajánlati felhívás visszavonhatósága
Kérdés: Hány alkalommal lehet visszavonni egy ajánlati felhívást? Mi a helyzet akkor, ha a felhívás visszavonása után még eredménytelenné is nyilvánítja az eljárást az ajánlatkérő?
798. cikk / 2149 Elírás korrekciója az ajánlati felhívásban
Kérdés: Hogyan korrigálható az ajánlati felhívásban egy nyilvánvaló elírás?
799. cikk / 2149 Mintapéldány pótlása
Kérdés: Hiánypótolható-e a mintapéldány, ha az ajánlattevő hibás típust adott be, azaz nem pontosan az ajánlatnak megfelelő, hibás termék került be a termékminta dobozába?
800. cikk / 2149 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése
Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
