Találati lista:
201. cikk / 2294 Adatbázisok azonosítása az EEKD-ban
Kérdés: Szükség van-e arra, hogy a Korm. rendeletben is felsorolt adatbázisokat egyenként beírjam az EEKD-ba az érintett minisztériummal együtt, vagy ennek önállóan is utána tud nézni az ajánlatkérő?
202. cikk / 2294 Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
203. cikk / 2294 Hibás érvénytelenségi ok
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
204. cikk / 2294 Tárgyalásos eljárás szabályai
Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
205. cikk / 2294 Információ a tárgyalások befejezéséről
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?
206. cikk / 2294 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
207. cikk / 2294 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
208. cikk / 2294 Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt
Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
209. cikk / 2294 Feltételes eljárás alkalmazása
Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A beruházás helyszíne több helyrajzi számot takar, melyek közül az egyik tulajdonviszonya még nem rendezett, azaz a területet az önkormányzat a későbbiek során fogja megvásárolni. Az adásvételre előreláthatólag a közbeszerzési eljárás lezárása előtt kerül sor. Indítható-e feltételes közbeszerzés?
210. cikk / 2294 Szakember igénybevétele
Kérdés: Egy 2 éves projektben tervezünk ajánlatot tenni, jelenleg viszont nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek. Ugyanakkor megtaláltuk a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
