Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén

Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok értelmében ugyanazon hiányosság pótlására nincs az ajánlattevőnek lehetősége, így főszabályként a hiányos hiánypótlás következtében az ajánlat érvénytelen lesz.Elképzelhető ugyanakkor olyan hiányosság, melyet az ajánlatkérő képes kezelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Dokumentumformátumok elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Fel lehet-e tölteni rtf-formátumban is a dokumentumot, vagy az csak pdf-ben tölthető fel?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a rich text file (rtf) olvasható az ajánlatkérő által.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolati formájáról szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Ajánlat érvénytelensége hiánypótlás részbeni teljesítése esetén

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy – a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel – a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a formai követelmények hiánya nem eredményez érvénytelenséget az alábbiak szerint:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

ESPD (EEKD) hiányos kitöltésének következménye

Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum a nyilatkozati elven alapul, ami ebben az esetben több helyen is tartalmazza a kért információt. Mivel a kérdésben jelzett esetben egyértelműen ki lett töltve a vonatkozó rész, kiderül belőle a tartalom, hiszen a köztartozásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentumok csatolásának sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlat dokumentumait milyen sorrendben csatoljuk. Sajnos, ezt a sorrendet adminisztratív hiba miatt nem teljesen tartottuk be, egyébiránt nem is feltétlenül találtuk megfelelőnek, mivel az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatokat össze kellett keverni az ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozatokkal. Mi ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] Az érvénytelenségi okok között az alábbi könnyítés szerepel abban az esetben, ha az ajánlattevő formai hibát vét, és mindezt nem is hiánypótolja.A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Nem megfelelően lezárt ajánlat kezelése

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelően lezárva érkezett. Ilyenkor mi a teendő? Tanúk jelenlétében lezárhatom úgy, hogy meg sem nézem, mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat átvételét követően az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a beérkezett ajánlatot formai szempontból rendezni. A beérkezett ajánlat nem fog megfelelni a formai követelményeknek, azonban ez a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az időszakra vonatkozik, amikor már az eredményhirdetésmegtörtént, tehát a döntés egyértelmű. Mivel a szerződés, amennyiben amoratórium alatt nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a KözbeszerzésiDöntőbizottság részére, nem köthető meg, egy olyan átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szűkített körű hiánypótlás terjedelme

Kérdés: Mely eljárásoknál nem kötelező a teljes körű hiánypótlás biztosítása? A szűkített körben történő hiánypótlásnak mire (mely elemekre) kell kiterjednie?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. új szabályai szerint, 2009. április 1-jétől mindeneljárásban kötelező teljes körben megadnia hiánypótlást. Másképpen fogalmazva,a korábban megengedett korlátozott hiánypótlás lehetősége a törvénybőlkikerült, a módosítással megszűnt ez a jogintézmény.Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a hivatkozott ajánlatkérői elvárás nemelég egzakt, azaz vitára adhat okot a felek között. Lehetséges például, hogy azajánlattevő azt gondolja ennek alapján, hogy a megajánlott termék gyáriprospektusát nem kell oldalszámoznia, az ajánlatkérő viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék: