Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a hatályos közbeszerzési törvény viszonylag részletesen tartalmazza. Az alábbi szabály a képviselő megjelölését tartalmazza, azaz nem a képviselő meghatalmazását.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] Igen. Erre az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége, legfeljebb a változásbejegyzési kérelem benyújtására, amennyiben a cégadatokban változás történik.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Eredményhirdetést megelőzően benyújtott hiánypótlás kezelése

Kérdés: Elfogadhatom-e a határidőn túl, de még az eredményhirdetést megelőzően benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok lényegesen liberálisabbak, mint 2004-ben voltak, ugyanakkor ilyen fokú rugalmasságot nem tesznek lehetővé. Az önkéntes hiánypótlás vonatkozásában is szükséges, hogy legyen egy határidő, melyhez mérten be kell, hogy érkezzenek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

TBT mint alkalmassági feltétel előírása

Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet értelmében a TBT nem szükséges feltétele az eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Azonos alvállalkozó két ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: A beérkezett ajánlatok között két ajánlattevő ugyanazt az alvállalkozót jelölte meg, de egyikük 35 százalékos mértékben veszi igénybe az érintett alvállalkozót. Mindkét ajánlattevőt ki kell zárni, vagy csak az egyiket, vagy egyiket sem? Mi a megoldás, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik? Fordulhat az ajánlatkérő az alvállalkozóhoz információért?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő átminősíti ajánlattevővé az alvállalkozót, mindkét ajánlat, amelyben ugyanaz az alvállalkozó szerepel (az egyik esetben már ajánlattevőként) azonnal érvénytelen, mivel nem felel meg a jogszabályban előírt alábbi feltételnek.Az ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Új alvállalkozó bevonásának határideje

Kérdés: Meddig vonhatunk be új alvállalkozót az eljárásba?
Részlet a válaszából: […] Az új alvállalkozó bevonásának két korlátja van. Egyrészt a részvételre jelentkezés határidejéig és az ajánlattételi határidőig szabadon vonható be új alvállalkozó az eljárásba. Az egyszakaszos eljárásban, továbbá az értékelés szakaszában és kétszakaszos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset egyben azt jelenti, hogy az opcionálisan lerendelhető mennyiség például 120 százalék, mely szokatlanul magas érték. Az ajánlatkérőnek lehetősége van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Referenciaigazolás cseréje

Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hiánypótlási szabályok lehetővé teszik, hogy új referenciaigazolást nyújtanak be, és ennek megfelelően az ajánlattevő nyilatkozata a benyújtott referenciákról is módosulni fog. Ezt az alábbi hiánypótlási szabályok teszik lehetővé:– az ajánlatkérő köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárási rezsimben áru és szolgáltatás esetében 25 millió, építési beruházás esetében 150 millió forintot el nem érő értékű beszerzések lebonyolítása során a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos – 122. § (7) bekezdés –, vagy a nyílt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
…
76
77
78
…
91