Találati lista:
791. cikk / 975 Lefolytatott közbeszerzés az éves statisztikai összegzésben
Kérdés: Az éves statisztikai összegezés elkészítése során a közbeszerzések összesítése alkalmával a kitöltendő táblázatokba mely közbeszerzéseket kell beírni (azaz: mit kell lefolytatott közbeszerzési eljárásnak tekinteni)? Ahol a szerződéskötés megtörtént, vagy ahol már a szerződésteljesítés is megvalósult. Példák: 1. Építési közbeszerzés szerződéskötése 2005. december 10-én megtörtént, de a kivitelezés és a tényleges pénzügyi teljesítés 2006 júniusában realizálódik. A 2005. évről szóló éves statisztikai összegezésben kell-e szerepeltetni ezt a közbeszerzést, és milyen értékkel? 2. Szolgáltatásra vonatkozó szerződés 2005. július 1-jétől 2009. június 30-áig szól. A 2005-ről készülő éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell-e ezt a közbeszerzést, és ha igen, milyen összeggel: a fél év során teljesített ténylegesen kifizetettel, vagy a négy teljes évre vonatkozó becsült értékkel? 3. Szolgáltatás vonatkozásában élő szerződés van 2002. január 1. és 2007. december 31. között (még a régi Kbt. szerinti eljárás eredményeként). Az ezzel kapcsolatban megvalósult 2005. évi kifizetést fel kell-e tüntetni az éves statisztikai összegzésben, vagy sem?
792. cikk / 975 Igazolások új szabályai
Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
793. cikk / 975 Dokumentáció megvásárlásának kötelezettsége közös ajánlattételnél
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén valamennyi közösen pályázónak meg kell vásárolnia a dokumentációt?
794. cikk / 975 Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek
Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
795. cikk / 975 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
796. cikk / 975 Ellentmondásos törvényi szabályozás
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?
797. cikk / 975 A Kbt. hatályos végrehajtási rendeletei
Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?
798. cikk / 975 A Kbt. 66. § (2) és 67. § (4) bekezdésének gyakorlati alkalmazása
Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdése gyakorlati alkalmazása körében a következő kérdéseink merültek fel: Vizsgálható-e az "érintett szervezet" alkalmassága? Mi minősül erőforrásnak? Értelmezhető-e az ajánlattevő és az érintett szervezet közös megfelelése?
799. cikk / 975 Ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata
Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hogyan vizsgálandó az ajánlattevő alkalmassága? Mi a teendő, ha például 5 milliós forgalom volt az előírás az előző évek (például 2004-2005) vonatkozásában összesen, de az ajánlattevő csak 2006-ban alakult? Teljesítenie kell-e ezeket a követelményeket? Ha 2004-2005-ös évek forgalmáról szóló nyilatkozat volt előírva, eleget tehet-e az ajánlattevő úgy a követelményeknek, hogy a 2006. évben teljesíti az előírt forgalmat, mivel csak ebben az évben alakult?
800. cikk / 975 Létszám és keretszám elhatárolása
Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
