Találati lista:
651. cikk / 890 Hiánypótlás határideje
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
652. cikk / 890 Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
653. cikk / 890 Tárgyalás "újranyitása"
Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
654. cikk / 890 Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
655. cikk / 890 Nyilatkozat állami szervek ellenőrzési jogosultságának elfogadásáról
Kérdés: Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
656. cikk / 890 Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
657. cikk / 890 Ajánlattételi lehetőségek tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A tárgyalás során milyen módon lehet ajánlatot tenni? Mi az értelme annak, ha e körben az ajánlatkérő kötelező írásbeli formát követel meg az ajánlattevőktől?
658. cikk / 890 Ajánlattevő részvétele a tárgyaláson
Kérdés: Milyen jogszabályi alapja van az ajánlatkérő azon rendelkezésének, miszerint ha az ajánlattevő nem vesz részt a tárgyaláson, akkor nincs lehetősége ajánlata megváltoztatására, és így az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlata képezi majd az elbírálás alapját?
659. cikk / 890 Elektronikus cégeljárás és közbeszerzés
Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett a felhívásban, hogy – egyebek mellett – az el nem bírált, cégbírósághoz benyújtott kérelmet eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell csatolni. 2008. július 1-jétől azonban ez a kérelem már kizárólag csak elektronikus formában létezik, kinyomtatva nem hiteles. Hogyan teljesítsük a felhívás fentiek szerinti részét?
660. cikk / 890 Teljesítési biztosíték mértéke, kötbérigény érvényesítése
Kérdés: Milyen mértékű teljesítési biztosíték fogadható el a gyakorlatban? Mi minősül túlzott mértékű biztosítéknak? További kérdésünk, hogy az ajánlatkérő kötbérigényét érvényesítheti-e a teljesítési biztosíték rovására úgy, hogy erről előtte nem értesíti az ajánlattevőt?
