904 talált cikk a jogosult kifejezésre

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."

Kérdés: Kérdésünk az előzetes vitarendezési kérelem (EVK) megválaszolási határidejére vonatkozik. Abban az esetben, ha az EVK több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő felvilágosítást kér, illetve további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 munkanap vagy 7 munkanap?

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan DBR-t szeretnénk felállítani, ahol a későbbiekben a beszerzések nagyságától függően kérnénk ajánlati biztosítékot. Van arra jogi lehetőség, hogy DBR esetében előírjunk ajánlati biztosítékot, de nem minden ajánlattétel esetében?

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?

Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?

Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?