1645 talált cikk a jogszabály kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?

Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?

Kérdés: Bele lehet-e írni többlettartalmat az ajánlattevőknek kiadandó ESPD-be, és ha igen, milyen mértékben, módon? Például szerepeltethető abban kitöltési segédlet, esetleg megjegyzések adott cellákhoz?

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?

Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?

Kérdés: A nem magyarországi gazdasági szereplő esetében az ajánlatkérő az E-certis segítségével ellenőrzi a kizáró okok fennállást. Abban az esetben, ha az E-certisben jelzik, hogy a nyilvántartás nem ingyenes, akkor elegendő ezt az oldalt az ellenőrzéshez tenni? Van olyan ország, ahol még nem töltötték fel az igazolásokat, ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy annak az országnak nincs a jogszabályoknak megfelelő nyilvántartása, amit az ajánlatkérőnek kellene ellenőriznie? Az E-certisben ingyenesnek jelölt nyilvántartásokat hosszú keresés után sem találjuk meg a legtöbb esetben, ilyenkor mi a teendő?

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?

Kérdés: Amennyiben kivitelezésre és kiviteli terv készítésére egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor (egy szerződés kerül aláírásra), alkalmazni kell-e kötelezően a 322/2015. Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdésében előírtakat, vagyis hogy az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen? Esetleg a kormányrendelet 24. §-ának (3) bekezdése lehet irányadó? Jelen esetben a tervezési munka a becsült érték kb. 2 százalékát teszi ki. Továbbá kötelező-e a Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése alapján szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontot előírni ugyanezen közbeszerzési eljárásban a tervezéshez kapcsolódóan?