Kapacitást biztosító szervezet értékelési szempontra

Kérdés: Az ajánlatkérő a felelős műszaki vezető szakember többlettapasztalatát jelölte meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. Egy szakemberrel kapcsolatos értékelési szempontra is bevonhatunk kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezet a szerződés teljesítésére való alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó fogalom. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján van lehetőség arra, hogy az ajánlattevő, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet a válaszából: […] Igen, álláspontunk szerint az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget ténylegesen korlátozza, mivel az előszerződés többletkötelezettséget jelent a felek részéről. A Kbt. jelenleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása

Kérdés: Egy Kbt. 85. §-a szerinti (uniós) tárgyalásos eljárásban az egyik részvételre jelentkező az EEKD-ban bemutatott egy olyan referenciát, amely esetén a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, ezért a tételes igazolási szakaszban referenciaigazolás benyújtása volt szükséges. Az ajánlattevő a tételes igazolási szakaszban nem megfelelő referenciát mutatott be, ezért hiánypótlás keretében új referenciát kértünk. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében kapacitást nyújtó szervezetet vont be, és vele igazolta alkalmasságát. Az ajánlattevő a részvételi szakaszban akként nyilatkozott az EEKD-ban, hogy nem vesz igénybe kapacitást nyújtó szervezetet, erre vonatkozóan a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot is benyújtotta. Jól gondolom, hogy tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtását követően, a tételes igazolási szakaszban már nincs lehetőség kapacitást nyújtó szervezet bevonására?
Részlet a válaszából: […] Igen, kapacitást biztosító szervezet bevonására kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban van feltétel nélkül lehetőség. A második szakaszban csak abban az esetben, ha a kapacitást biztosító szervezet, melyet az ajánlatkérő korábbiakban bevont, kizáró ok hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Ha kétszakaszos az eljárás, az ajánlati résznél is vonhatunk még be új kapacitásnyújtót, vagy most, a részvételi szakaszban már az összes gazdasági szereplőt fel kell vennünk? A Kbt. 71. § (4) és (6) bekezdéseinek együttes alkalmazása álláspontunk szerint ezt lehetővé teszi.
Részlet a válaszából: […] Kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban lehet kapacitást nyújtót bevonni, és egészen kivételes esetben, ha a kapacitást nyújtó szervezet kizáró ok hatálya alá kerül, akkor lehet csak cserélni. Valóban félreérthető, hogy a 71. § (4) bekezdése lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Kizáró ok és DBR

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel. A DBR is részvételi szakaszból és ajánlattételi szakasz(ok)ból áll, ahol a részvételi szakasz a DBR teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eredeti részvételi felhívás az alábbi Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti választható kizáró okot rögzítette, akkor a súlyos szerződésszegést követően az adott cég kizárásra kerül a DBR-ből az ajánlatkérő által.Ha azonban az ajánlatkérő nem írta elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés teljesen életszerű, hiszen az alvállalkozói bevonás a szerződés teljesítésével függ össze, azaz a valós feladatvégzéssel. A 43. § (2) bekezdése azonban a várható mértékekről szól, márpedig a bejelentés az ajánlatban megtörtént, melynek a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasságot igazoló saját munkavállaló

Kérdés: Alkalmassági követelményként saját munkavállalót jelöltünk meg, mert neki volt meg az előírt szakmai gyakorlata, de közben rájöttünk, hogy jobb lenne egy másik munkavállalónak megadni a lehetőséget, hogy az ő szakmai tapasztalatai is gyűljenek. Van erre lehetőség a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] Mivel saját munkavállalóról van szó, így kapacitást nyújtó szervezet bevonására nem volt szükség, azaz az ajánlattevő saját jogon felelt meg a követelményeknek. A teljesítés során van az ajánlattevőnek joga a saját szakember bevonására a teljesítésbe, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alvállalkozó mint kapacitást biztosító szervezet igazolásai

Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?
Részlet a válaszából: […] Kapacitás igénybevétele esetén alapvetően a Kbt. 65. § (7) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni az alábbiak szerint:"65. § (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] Kiindulópontunk, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét írja elő, annak meg kell felelni. Amennyiben formai szempontok miatt történik az érvénytelenítés, mert például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
…
10