1013 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást kiírni, ahol a szakmai tapasztalatot jelölnénk meg alkalmassági feltételként, és pontoznánk is a többlettapasztalatot. Ez lehetséges keretmegállapodás esetén?

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek hirdette, mi a 2. helyezett lettünk. Az összegezés alapján kértük az ajánlatkérőtől, hogy a nyertes ajánlattevőtől kérjen be árindoklást, mert megítélésünk szerint az ajánlata aránytalanul alacsony árat tartalmazott. Az ajánlatkérő ezt bekérte, mi betekintettünk az indokolásba. Ezt követően tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, amire érdemben azt válaszolta, hogy a nyertes árindoklását elfogadta, és az összegezésen nem változtatott. Ilyen esetben a jogorvoslati határidőt honnan kell számítani, azaz mi számít a „tudomásszerzés” időpontjának, ha szerintünk az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani?

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?

Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő egy több részből álló közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában, hogy az ajánlati kötöttség minimális időtartama az első rész esetében 60 nap, a második rész esetében 30 nap? Egy közbeszerzési eljáráson belül lehet-e különböző az ajánlati kötöttség időtartama az egyes részek tekintetében?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő olyan közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nyújtott be a kizáró ok fenn nem állására, amelynek keltezése 2022. évi. Elfogadhatjuk ezt a nyilatkozatot a kizáró ok igazolására?

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?