Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezetnek saját jogon kell tudnia biztosítani a szakembert, számára nincs lehetőség „kiszervezni” a képességet, hanem saját munkavállalóval kell azt biztosítania. Az eljárás során ennek a munkavállalói viszonynak már fenn kell állnia, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevők között milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] Az árlejtés alapszabályait a Kbt. rögzíti, melynek 108. §-a az alábbiak szerint lehetővé teszi az egyes értékelési szempontok árlejtését. Eszerint az árlejtésre kerülő értékelési szempontoknak mindenképpen számszerűsíthetőnek kell lenniük.„108. § (5) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Iratbetekintés indokolása

Kérdés: Kell-e indokolni, mire hivatkozva kérjük a betekintést, vagy elég az, hogy mely részekbe kérjük? Ha az indokolás szükséges feltétlenül, elegendő-e, ha az ajánlattevő jogsértésére felhívom a figyelmet, és nem az ajánlatkérőt vádolom? Gondolok itt arra, hogy nem megfelelő terméket ajánlott meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alábbi 45. § (1) bekezdése szerint mindenképpen indokolni kell az iratbetekintés okát, hiszen az általános betekintésre nincs lehetőség, ugyanakkor egyes dokumentumok megtekintésének okát is egyértelműen rögzítenie kell az ajánlattevőnek.„45. § (1) Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár

Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata a bírálat körébe tartozik, a Kbt. 69. § (1)–(2) bekezdései alapján ugyanis az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték számítása

Kérdés: Ha a költségvetési intézmények árubeszerzése külföldről, unión kívüli országból történik, akkor a devizaátváltás miatti, illetve egyéb banki költségeket bele kell számítani a beszerzés becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem forintban határozta meg a beszerzés értékét, úgy a fizetés is EUR-ban történik, melyet az ajánlatkérő vélhetően nem terhelt az ajánlattevőre.Az árubeszerzés értékét az ellenszolgáltatással azonosítja a Kbt. alábbi szabálya, melyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (5) bekezdése teszi lehetővé önkéntes hiánypótlás beadását. Önkéntes hiánypótlásról akkor beszélünk, amikor egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező olyan hiányokat pótol, amelyre az ajánlatkérő nem hívta fel. Az ajánlatkérői hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet lehetőségként rögzíti a tartalékkeretre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Szerződés-ellenőrzési jogkör

Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 152. § (1) bekezdése teszi lehetővé a Közbeszerzési Hatóság elnöke számára, hogy kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, ha a feladatköre ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Jogorvoslati határidő

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a jogorvoslati határidők számításának módját szigorúan szabályozza. A határidő-számítás szempontjából a tudomásra jutás időpontja az egyik meghatározó tényező, azaz a kérelmező mikor szerzett tudomást a jogsértésről. A jogorvoslati határidők hosszúsága a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
1
6
7
8
102