Találati lista:
31. cikk / 148 Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége
Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
32. cikk / 148 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
33. cikk / 148 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.
Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
34. cikk / 148 Felvilágosításkérés ajánlatkérő által igényelt igazolási mód esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő egy adott termékre vonatkozó műszaki paraméter alátámasztására termékadatlapot kért, amelyet az ajánlattevő be is nyújtott. Ennek ellenére az ajánlatkérő kérhet felvilágosításkérést arra hivatkozással, hogy a piaci ismeretei alapján az adott termék nem a termékadatlapon szereplő mérettel rendelkezik? Köteles elfogadni az ajánlatkérő a kért igazolási módot, jelen esetben a termékadatlapot, vagy ha kétsége támad, akkor kérhet felvilágosítást az ellentmondás feloldására?
35. cikk / 148 Iratbetekintés módosított összegzést követően
Kérdés: Ha módosított összegezés születik, de az egy számunkra nem érdekes soron történő változást érint, azonban érdemes lenne abba a dokumentumba betekinteni, ami nem változott, van-e erre lehetőség? Mi a helyzet akkor, ha ez egy olyan dokumentumban történő változás, melynek az eredeti tartalma is érdekes lehet számunkra, tehát nem csak maga a változás?
36. cikk / 148 Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában
Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
37. cikk / 148 Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén
Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
38. cikk / 148 Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása
Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
39. cikk / 148 Kapacitásbiztosító felvétele saját szakember helyett hiánypótlás keretében
Kérdés: Ha az ajánlatunkban alkalmasság igazolására saját szakembert mutatunk be, azonban a szakember önéletrajzát az ajánlatkérő a hiánypótlás keretében kifogásolja, és emiatt cserélni kell a szakembert, lehet-e utólag a hiánypótlás időszakában kapacitásbiztosítót felvenni a saját szakember helyett? (Az eljárás nyílt és a saját szakember már nem dolgozik nálunk. Ez a kérdés arra az esetre is vonatkozik, ha csak alkalmasságot igazol a szakember, de külön arra az esetre is, ha az alkalmasság igazolásán kívül a többlet szakmai tapasztalata értékelési részszempontként is szerepel.)
40. cikk / 148 Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén
Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
