Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kötelező küldése

Kérdés: Szükséges-e Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot küldeni az ajánlattevőknek, vagy maguk is ki tudják tölteni azt?
Részlet a válaszából: […] Igen, szükséges kitölteni az eljárással, alkalmassági követelményekkel kapcsolatos adatokat az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban az ajánlatkérőnek, melyet majd kitölthet az ajánlattevő. Az eljárásrend tehát nem egy üres dokumentum ajánlattevő általi kitöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] Két kizáró ok érinti a hamis nyilatkozat kérdését, ezeket a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és i) pontjaiban találjuk meg az alábbiak szerint:– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozó megnevezésének következménye

Kérdés: Érdemben hogyan hat ki az ajánlattevőre, ha kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót nevezett meg az ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arról, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtania, ha az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó bejelentése kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában

Kérdés: Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában úgy nyilatkoztunk, hogy nem vonunk be alvállalkozót a teljesítéshez. Az ajánlatételi szakaszban ennek ellenére bejelenthetjük, hogy igénybe veszünk alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Nem, az ajánlattételi szakaszban nincs lehetőség új alvállalkozó bejelentésére, erre legkorábban a szerződés megkötésekor van az ajánlattevőnek jogszerűen lehetősége. Az új alvállalkozóval kapcsolatban ekkor is szükséges nyilatkozatot tenni az alvállalkozó kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] Kérdésünk az, hogy be kell-e nyújtani az új szabályozás szerint a közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot, vagy elegendő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozni ebben a körben?A kérdés megválaszolása kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

Valamennyi ajánlattevő felhívása az alkalmasság és a kizáró okok igazolására

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nemcsak a nyertest, hanem valamennyi ajánlattevőt egy­idejűleg felhívja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 69. §-a szabályozza. A rendelkezések megengedik, hogy az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő eldöntse, hogy kizárólag a legkedvezőbbnek értékelt ajánlattevőt, azaz a potenciális nyertest, vagy az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

"Lenyilatkozott" referenciacsatolás hiányának jogkövetkezménye

Kérdés: Lenyilatkozzuk a referenciát, de a partner azt nem adja ki, emiatt az ajánlattevő felhívására nem tudjuk azt csatolni. Ez hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A hamis nyilatkozat kérdését a Kbt. a kizáró okok körében, a 62. § (1) bekezdés i) pontjában szabályozza.Ennek megfelelően kizáró ok hatálya alatt áll, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

Öntisztázás a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás jogintézményét a Kbt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint.A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 69. §-a a bírálati cselekmények menetét, sorrendjét határozza meg.Ennek alapján elsőként az ajánlatkérő azt köteles megállapítani a törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
1
38
39
40
94