Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...A kérelmezett hivatkozott arra is, hogy a bekért alvállalkozói és anyagbeszállítói árajánlatok, valamint az erre épülő összegzés, költségtükör alapján a szerződést csak veszteségesen lehetett volna vállalni.A Döntőbizottság értékelte, hogy a kérelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Az említett rendelkezés 2021. február...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Eufetv.) 81-92. §-ai tartalmazzák a közbeszerzési törvényt módosító rendelkezéseket, amelyek többek között az összeférhetetlenséggel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Integritás Hatóságot az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Törvény) hozta létre. Erre utal a kérdező is, mint az Integritás Hatóság "saját törvénye".A Törvény 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő álláspontját, miszerint arra figyelemmel, hogy a megkötni tervezett szerződés átalánydíjas, nem szükséges az egyes költségelemek egyenkénti vizsgálata, mivel a nettó végösszegnek kell tartalmaznia a szerződésszerű teljesítés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
Részlet a válaszából: […] ...az árindokolás-kérés egyértelműen tartalmazta, hogy milyen költségelemeket kell megadni, nincs lehetőség újabb indokoláskérésben ugyanerre felhívni a figyelmet. Azaz valójában jó a példa, hiszen azonos tartalommal ugyanúgy nem lehet árindokolást kérni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében. A döntés szerint a nulla értékű ajánlatra adott magyarázatok ily módon hozzájárulnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. A törvény ezt követően azt részletezi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...a fél személyének változása miatt nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, valamint a csere jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.A 141. § (4) bekezdés c) pontja szerint a módosítás (esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
7
8
9
79