197 talált cikk a koncesszió kifejezésre

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?

Kérdés: Reklámmal kapcsolatos beszerzés kezdeményezését indítottam el, melyet az EKR-ben is rögzítettem, de a beszerzésre februárban kerülne sor. Mivel januárban kezdeményeztem az eljárást, így az igényem is januári. Alkalmazhatom-e a Kbt. kivételi körét?

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?

Kérdés: Az ajánlattevőnek ismét közjegyzőhöz kell mennie, ha hatályon kívül kerülnek a kizáró okok? Változtat-e a helyzeten, ha olyan nyilatkozatom van, ami általánosságban utal a Kbt. 62-63. §-aira, tehát nem részletezi azt?

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében megmutathatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat az ajánlattevőknek, vagy csak arra használhatja a konzultációt, hogy ő maga információt szerezzen?

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?