Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] A 2014. szeptember 30-án hatályba lépett jogszabályi változás három területet érint. A törvény hatályát, a központosított közbeszerzést, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét. Az alábbiakban kiemeljük az új elemeket.A törvény hatálya a postai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai

Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés főszabályként az összegezés megküldését követő 11. napon lehetséges. A szerződéskötés végső időpontját pedig szintén a 124. §-ban határozza meg áttételesen. Az (5) bekezdésben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttségének meghosszabbodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdésre vonatkozó szabályozás az Alaptörvénnyel, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban Pmtv.) összhangban került a Kbt.-be, a kizáró okokra vonatkozó, 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Ajánlati felhívás visszavonhatósága

Kérdés: Hány alkalommal lehet visszavonni egy ajánlati felhívást? Mi a helyzet akkor, ha a felhívás visszavonása után még eredménytelenné is nyilvánítja az eljárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Egy adott ajánlati felhívást csak egy alkalommal lehet visszavonni. Megtörténhet, hogy az ajánlatkérő nem tette időben közzé a felhívás visszavonását, ezért az értékelés szakaszában kénytelen eredménytelennek nyilvánítani az eljárását. Ez azonban saját hibájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Keretszerződés időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a keretszerződés nyílt, meghívásos, tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás lefolytatásával valósult meg, akkor a meghosszabbításra a szerint van lehetőség, ahogyan az ajánlatkérő azt az eredeti szerződésben lehetővé tette. Minden esetben irányadó, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelessége a beszerzési tárgy becsült értékét úgy megállapítani, hogy az a Kbt.-ben foglal­taknak megfelelő legyen. A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
18
19
20
44