Konzorciumi név használata a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ügyvéd azt javasolja, hogy ne konzorciumi névvel induljunk, hanem minden egyes ajánlattevő neve szerepeljen, így elég hosszadalmas hivatkozni ránk mint közös ajánlattevőre. Mi az álláspontjuk, van-e ennek relevanciája, egyáltalán értelme, hogy ezen vitatkozunk ajánlattétel helyett?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a konzorciumnak, összhangban a bíró gyakorlattal, nincs önálló jogalanyisága, így ebben a formában például jogorvoslati kérelem benyújtására sem jogosult, ez a jog csak a részes feleket, azaz a konzorciumi tagokat illeti meg.A vita abból adódhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszából: […] A korábbi jogviták eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2017. (VI. 26.) számú összkollégiumi állásfoglalásában kifejezetten a szerződéskötés engedélyezésének egyes kérdéseiről szól. Ebben egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötés engedélyezése iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt

Kérdés: A független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak ügyvédnek is kell lennie ahhoz, hogy eljárhasson a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdése értelmében nem szükséges, hogy a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ügyvéd is legyen.A rendelkezés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] A hivatalból történő eljárást a Kbt. 152. §-ának (1) bekezdése alapján lehet kezdeményezni, melynek feltétele, hogy a felsorolt szervezeteknek, személyeknek feladatkörük ellátása során jusson tudomására az eljárás alapjául szolgáló információ.A Kbt. 152. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti adatbázisában felsorolt esetekkel kapcsolatban az alábbiakra hívja fel a figyelmet:"A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi, új eredménytelenségi ok hatályba lépése a 2017. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Záró nyilatkozat kötelező kitöltése az egységes európai közbeszerzési dokumentumban

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban szükséges-e kitölteni a dokumentum végén található nyilatkozatot? (Minden ajánlatkérő másként kéri.)
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum VI. rész: Záró nyilatkozat az alábbi nyilatkozatot tartalmazza:"Alulírott(ak) a hamis nyilatkozat következményeinek teljes tudatában kijelenti(k), hogy a fenti II-V. részben megadott információk pontosak és helytállóak.Alulírott(ak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
47