2686 talált cikk a közbeszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén a képviseleti jog igazolására elegendő a két tanúval ellátott aláírásminta benyújtása, vagy szükséges csatolni a természetes személy személyazonosságának igazolására alkalmas okmányt (például személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély) is?

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?

Kérdés: Lehet egy szerződést úgy módosítani, hogy csak az egyik tevékenység vonatkozásában folytatnánk az együttműködést, a másik esetében nem, mert már alig tudjuk tartani az árakat? Egy keretszerződés meghosszabbításáról van szó. Erre van lehetőség szerződésmódosítás körében?

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?