Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. február 1-jétől a központosított közbeszerzésben az ajánlatkérő és gazdasági szereplők közötti minden írásbeli kommunikáció elektronikus úton fog zajlani.A kérdésben jelzett, a Kbt. 31. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel értelmében: a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység igénybevételére.A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk megadása során először tisztázni kell a Kbt. vonatkozó kérdéshez kötődő közszolgáltató definícióját.Mivel az érintett ajánlatkérő önkormányzati tulajdonban van, vélhetően ún. közjogi szervezetnek minősül, azaz klasszikus ajánlatkérő a Kbt. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlattevő kötelezettsége bejelentett alvállalkozója alvállalkozójával kapcsolatban

Kérdés: Nekem mint ajánlattevőnek a bejelentett alvállalkozóm alvállalkozójával kapcsolatban milyen kötelezettségeim vannak egy közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek – főszabály szerint – az általa bevont alvállalkozóval kapcsolatban vannak kötelezettségei a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. kifejezetten rögzíti az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására a közbeszerzési szerződés teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Gépbérlet minősítése és bejelentése a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] A "gépbérlet" közbeszerzési megítélése egyrészt attól függően alakul, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között határozta-e meg a megfelelő munkagépekkel való rendelkezést, vagy ilyen feltételt nem írt elő, másrészt attól, hogy az ajánlatkérő előírta-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlatok bontása az ajánlattételi, részvételi határidő lejártát megelőzően

Kérdés: Felbonthatom-e korábban az ajánlatokat ajánlatkérőként, ha tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz több ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyértelműen fogalmaz az ajánlatok bontására vonatkozó alábbi rendelkezéseiben.A törvény 68. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós rezsim alkalmazhatósága nemzeti rezsim helyett

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy uniós rezsimben bonyolítsam le az eljárást, annak ellenére, hogy egyébként nemzeti rezsimben kellene? Elég korlátozott a lehetősége az ajánlatkérőnek, és mivel árubeszerzés esetében nem az összefoglaló tájékoztatót szeretném használni, ez az egyetlen lehetőségem, hogy hirdetményben tegyem közzé a felhívást, bár elég sokba kerül.
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályok mindezt nem teszik lehetővé. A Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytelenség részajánlattétel esetén

Kérdés: Igaz-e az ajánlatkérő azon érve, hogy a három részből az egyik részre nem érkezett ajánlat, tehát e részben az eljárás eredménytelen lett, emiatt megfontolja, hogy a többi részt is eredménytelennek nyilvánítja? (Nem tartom korrektnek ezt az eljárást.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. §-ának (5) bekezdése valóban tartalmaz egy olyan lehetőséget, mely bármely rész eredménytelensége esetében a többi rész eredménytelenségi okát is jelentheti. Ennek azonban egyértelműen az a feltétele, hogy erről az ajánlatkérő az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] A korábban hatályos Kbt. kötelezően előírta az ajánlatkérő számára, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok bontási eljárásában, az ajánlatok felbontását megelőzően ismertesse a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ez a rendelkezés opcionálissá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
1
89
90
91
271