Ajánlattevő kötelezettsége bejelentett alvállalkozója alvállalkozójával kapcsolatban

Kérdés: Nekem mint ajánlattevőnek a bejelentett alvállalkozóm alvállalkozójával kapcsolatban milyen kötelezettségeim vannak egy közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek – főszabály szerint – az általa bevont alvállalkozóval kapcsolatban vannak kötelezettségei a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. kifejezetten rögzíti az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására a közbeszerzési szerződés teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya értelmében a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő köteles megadni.A közbeszerzési törvény 58. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét – adott esetben opcionális rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Alvállalkozó bejelentése az ajánlat szerint nem alvállalkozásban teljesítendő feladatra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlatban kéri a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat becsatolását, akkor a teljesítés során az ajánlattevő a 138. § (3) bekezdés értelmében bejelenthet-e olyan új alvállalkozót, akinek/amelynek teljesítése olyan részre vonatkozik, amely az ajánlatban alvállalkozó által teljesítendő részként – Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont – nem került megjelölésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint tehát az ajánlatkérő kéri/kérte a közbeszerzés azon részének megjelölését, amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe, továbbá az ismert alvállalkozókat kéri/kérte nevesíteni az ajánlatban, a Kbt. 66. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlatkérő hibásan határozta meg a beszerzés becsült értékét. Ezt a helyzetet azonban nem lehet kezelni a közbeszerzési értékhatár negligálásával. Amennyiben négy ajánlattevő meghívására csak 18 millió forintot el nem érő becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Iratbetekintés az összegezés megküldését követően abból a célból történik, hogy az ajánlattevő (gazdasági szereplő) meggyőződjön arról, valóban megfelelően történt-e a bírálat, az értékelés. A Kbt. lehetőséget biztosít e célból arra, hogy az érintettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] Uniós forrásból támogatott projekt esetében vagy a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése alapján szükséges a támogatott szervezetnek közbeszerzési szabályokat alkalmaznia, feltéve hogy egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít két Kbt.-rendelkezés ellentmondására, de ennek feloldása véleményünk szerint nem lehet a kapacitást biztosító szervezet bevonásának kizárása.A megkövetelt referenciával kapcsolatban a Kbt. 65. § (5) bekezdésének előírását szükséges alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint a becsült érték meghatározásának megfelel, ha az ajánlatkérő a KEF-portálon található, a keretmegállapodásos eljárások első részében adott árat tünteti fel. A becsült érték megalapozása a Kbt. szabályai szerint lényegesen pontosabban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
1
…
13
14
15
…
92