914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának (1) bekezdése és 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok és cégkivonat helyett?

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?

Kérdés: Külföldi cég magyar fióktelepe lehet ajánlattevő a közbeszerzési törvény szerint. Ilyen esetben az anyacég referenciáit vagy egyik alkalmassági tényezőit a fióktelep szerepeltetheti-e ajánlatában, vagy csak abban az esetben tehet úgy, ha a külföldi anyacég "közös ajánlattevő"-ként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként nevesítve szerepel az ajánlatban?

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?