384 cikk rendezése:
71. cikk / 384 Eljárási információk nyilvánossága
Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
72. cikk / 384 Képviselő az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
73. cikk / 384 Árlista hibájának javítása
Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
74. cikk / 384 Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye
Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
75. cikk / 384 Szerződés teljesítése eltérő feltételekkel
Kérdés: Ha a győztes ajánlattevő a szerződést nem az eredeti, csak ezekhez hasonló feltételekkel tudja teljesíteni, mi történik?
76. cikk / 384 Feladatmegosztás konzorciumban
Kérdés: Mindenben megfelelünk a kiírásnak, azaz van referenciánk, szakemberünk, megfelelő árbevétellel rendelkezünk. Üzleti döntés azonban, hogy konzorciumban induljunk. A másik konzorciumi tag csak adminisztratív feladatokat fog végezni. Van ennek akadálya, illetve van-e valamilyen különleges feltétele annak, hogy konzorciumként tegyünk ajánlatot?
77. cikk / 384 Megfelelés az ajánlattételi felhívásnak közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Van egy ajánlati felhívás, mely fenntartott szerződésekre vonatkozik az alábbiak alapján: III.1.5. Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk körében "A szerződés védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára fenntartott, amelyek célja a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja". Elegendő-e, ha közös ajánlattevőként indulnánk egy olyan céggel, aki megfelel a fentieknek? Vagy mindkettőnknek külön-külön is meg kell felelnünk a kiírásnak?
78. cikk / 384 Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
79. cikk / 384 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
80. cikk / 384 Referenciamegosztás közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Közös ajánlattétel esetében a referencia milyen arányban osztható meg?
