1290 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Részvételi szakaszban van-e lehetőség a referencia önkéntes hiánypótlására, amennyiben a rangsort megváltoztatja a hiánypótlás? Ha igen, meddig, ha nem, miért nem?

Kérdés: Amennyiben nem bonyolítottunk le közbeszerzési eljárást ebben az évben, akkor is el kell küldeni a szerkesztőbizottságnak az éves statisztikai összegzést?

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiírásban megköveteli a 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt. Milyen alapon teszi ezt, illetve "határidős" okirat-e a címpéldány?

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?

Kérdés: Kell-e, és ha igen, kinek vagyonnyilatkozatot tennie közbeszerzési eljárásban? Mit kell tartalmaznia a nyilatkozatnak?

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)