3959 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?

Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?

Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Mi a helyzet akkor, ha ezt előre nem látjuk, nem jelöljük meg, de utóbb kiderül, hogy a szerződéskötés mégis szükséges? Illetve, ha megjelöljük, de végül nem kötünk szerződést harmadik személlyel a megjelölt közbeszerzési rész vonatkozásában?

Kérdés: A teljesítés helyét milyen részletességgel kell meghatározni a kiírásban?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?

Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?

Kérdés: Hét társintézmény konzorciumi pályázatot nyújt be egy TÁMOP-pályázati felhívásra. Ennek keretében egy portálszolgálat kifejlesztésére vállalkoznának, melynek becsült értéke 44 000 000 forint. Ezt egy közbeszerzési eljárásban le lehetne bonyolítani. Ehhez azonban kapcsolódik minden intézménynél egy interfész készítése, mely ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi rendszereiket illeszteni tudják. Az intézményeket hét különböző cég menedzselné ebben, intézményenként a kivitelezés 1,5-4,7 M Ft-ig terjedne. Kérdéseink: 1. Az egybeszámítási szabály ilyen konzorciális pályázatnál is érvényes-e? Azaz ha külön-külön intézményenként nézzük a megvalósítandó feladatokat – az interfészről van most csak szó –, nem szükséges közbeszerzési pályázat kiírása, együttesen tekintve viszont igen (kb. 20 M Ft). 2. Ha egybe kell számolni – csak az interfésszel kapcsolatban –, a szabály egy feltétele kritikus: a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Miután különböző rendszerekről van szó, egy cég nem ismer mindent, nincs olyan felkészültsége. Ezt valamilyen módon nyilván szükséges bizonyítani. Van erre valamilyen elfogadott eljárás, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság is akceptál adandó alkalommal? 3. A portálszolgáltatás elkülöníthető-e egyáltalán az előzőktől? Vagy szükséges együtt tekinteni a portálszolgáltatás és a hozzáférés kialakításának becsült értékét? (Utóbbi esetben kb. 64 M Ft a becsült érték.)

Kérdés: Ha egy ajánlattevő erőforrást biztosító szervezetet von be, akkor ajánlattevő az egyik referenciáját igazolhatja-e az erőforrást biztosító szervezet, mert például nála épített egy csarnokot az ajánlattevő?