Határidőkorlát az EKR-ben II.

Kérdés: Az EKR-ben az ajánlatok bontására is érvényes a 8-16 óra közötti korlát? Jól értjük, hogy ez akkor valójában a 8-14 óra közötti időszak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében az ajánlattételi és részvételi határidő megállapítására irányadó a 8-16 óra közötti időszak az alábbiak szerint.Az ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján van-e lehetőség azonnal eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, vagy figyelemmel a törvény 70. § (1) bekezdésére, erre csak az értékelést követően van lehetősége az ajánlatkérőnek.A Kbt. 75....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az alábbiakban háromféle esetet különböztet meg, függően attól, hogy milyen informatikai jellegű probléma van az ajánlattal (részvételi jelentkezéssel):– amennyiben az EKR-ben az ajánlat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Ajánlattételi határidő módosítása az EKR üzemzavara esetén

Kérdés: Ha sokszor van üzemzavar az EKR-ben, akkor számtalan alkalommal módosítanom kell az ajánlattételi határidőt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet definiálja, hogy mi minősül üzemzavarnak az alábbiak szerint:Az ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az eljárás során az ajánlatkérő nem hirdetménytartalmat, hanem eljárási dokumentumokat módosít, nem teheti meg a gazdasági szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározásának szabályai alapján eleve úgy kell meghatározni a határidőt, hogy elegendő idő álljon az ajánlatételre az ajánlattevők rendelkezésére. A határidő hosszabbítására vonatkozó kötelezettség csak akkor áll fenn, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 8.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 8.

Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címke:

Kbt. új eredménytelenségi okának értelmezése

Kérdés: Ha alkalmaznom kell a Kbt. 75. §-ában meghatározott, új eredménytelenségi okot, elegendő-e, ha két ajánlatom van, de az egyik elkésett, vagy esetleg van több ajánlatom is, de abból csak az egyik érvényes?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új eredménytelenségi ok két ajánlat benyújtásáról szól, azaz nem jelenti azt, hogy a két beérkezett ajánlatnak egyben érvényesnek is kell lennie. Az ajánlatot azonban időben kell benyújtani, mivel az alábbiakban a 75. § (2) bekezdés kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.
1
…
6
7
8
…
17