255 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?

Kérdés: Kötelező-e az EKR-ben számláznom? Egyrészt nem találok számlázóprogramot, másrészt nem teljesen értem, hogy miért írja az ajánlatkérő, hogy oda is feltölthetem a számlámat?

Kérdés: Jogszerű-e a többszöri módosítás egységes közzététele?

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)

Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést – vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában –, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?