Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Alkalmassági szinten felüli előnyös adottság értékelése

Kérdés: Alkalmasság körében bekért jellemző alkalmassági szinten felüli előnyös adottsága értékelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Elviekben a Kbt. 57. §-ának a) pontja nem tiltja mindezt,hiszen a részszempontok körében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyiés gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság nem értékelhető,tehát az alkalmasságon felüli előnyös adottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Szakmai gyakorlattal kapcsolatos információ kérésének lehetősége

Kérdés: A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kérhető-e a személyek szakmai gyakorlatára vonatkozó információ?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontja szerint azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Alkalmasság vizsgálata pótmunka "beszerzése" esetén

Kérdés: Pótmunkára lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál, ahol a meghívott ajánlattevővel már érvényes szerződésem van, szükséges-e vizsgálni az alkalmasságot, hisz már a munkavégzés kapcsán és a megkötött szerződés alapján is bizonyította alkalmasságát az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja alapján azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötöttszerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Rangsorolás a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a rangsorolási lehetőség a közbeszerzési eljárásban? Kinek van ilyen jogosítványa?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőmeghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételrejelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas,egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlattételre felhívottak közös ajánlata

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szakasz értelmében a hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja azajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezőkközül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Beszállító minősítése

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között, 4. §-ának 2.pontjában találjuk meg az alvállalkozó meghatározását. Eszerint alvállalkozónakminősül a közbeszerzési eljárásban az a szervezet (személy), amellyel (akivel)az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás nem egyértelmű e tárgyban. A Kbt.szabályozásából az is következhetne, hogy az egyszerű eljárás is közbeszerzésieljárásnak tekinthető, ugyanakkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban(HR. 20. számú melléklete) nem találunk utalást a IV. rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
109
110
111
117