Alvállalkozói teljesítés arányának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát. A kérdésünk az "arány" szó értelmezésével kapcsolatos. Forintban értve, a teljes szerződéses érték 50 százalékát teljesítheti alvállalkozó, azaz egy építési beruházásnál a fővállalkozói haszon és az anyag biztosítása mellett ez teljesíthető akár egy fő saját fizikai állomány nélkül is? A feladat teljesítéséhez szükséges humánerőforrás-szükséglet 50 százalékát a saját humán erőforrás kell, hogy adja? (Feltételezhető, hogy ez volt a jogalkotói szándék.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alvállalkozói teljesítés elszámolása építési beruházás esetén

Kérdés: Hogyan számolhatom építési beruházás esetében az 50 százalékot, ha maga az építőanyag legalább a teljes költség 40 százalékát jelenti? Ajánlattevőként a maradék 60 százalék felét kell teljesítenem?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. az alábbi kötelezettséget tartalmazza az ajánlattevő teljesítése vonatkozásában.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Átalánydíjas szerződés a közbeszerzésben

Kérdés: Mikor számít átalánydíjas szerződésnek egy árazott költségvetést is tartalmazó építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] Kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződések esetén a vállalkozói díj meghatározható egy összegben (fix) átalányáron vagy utólagos tételes felmérésre utalással. A többletmunkákon és a műszakilag szükséges munkákon kívül a kivitelező – különmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 25. §-a szabályozza ezt a kérdést az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– a fenti, első bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalására irányuló okirat tartalmi követelményei

Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezetek esetében érdemes megkülönböztetni, hogy mérleget, referenciát, szakembert, gépet vagy például engedélyt biztosítanak az ajánlattevőnek az eljárás során. A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése általánosan fogalmaz, mely nem választható el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eladó nem található a köztartozásmentes adatbázisban, mindez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevőnek köztartozása lenne. Az ajánlatkérő első feladata az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés elhatárolása mellett, hogy felhívja az ajánlattevő figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Pénzügyi alkalmasság vizsgálata a 2015. november 1-jét követően indult közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt – nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van a három üzleti év árbevételét vizsgálni – de megteheti, hogy csak az előző kettő üzleti évet vizsgálja –, vagy kötelessége?
Részlet a válaszából: […] Ha csak az elmúlt két vagy egy év eredményeit vizsgálná az ajánlatkérő, akkor szűkítené az ajánlattevők lehetőségét – hiszen a három év vizsgálata során úgy is dönthet, hogy például két év viszonylatában legyen meg az a minimális feltétel, melyet az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Alvállalkozó bevonásának korlátozhatósága

Kérdés: Korlátozható-e az alvállalkozó bevonása, ha kapacitást biztosító szervezetet nem vesz igénybe az alvállalkozó? Amennyiben igen, ez a korlátozás feloldható-e a teljesítés során például új alvállalkozó bevonásával?
Részlet a válaszából: […] Az új szabályozás sem engedi az alvállalkozó bevonását feltétel nélkül korlátozni a közbeszerzésben.Egy lehetőséget biztosít a hatályos Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése, amennyiben építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Új, négyajánlatos eljárás alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén

Kérdés: Lehet-e alkalmazni az új négyajánlatos eljárást uniós forrás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. §-ában foglalt lehetőségre utal, mely áru és szolgáltatás esetében 18 millió, építési beruházás esetében 100 millió forintot el nem érő értékű beszerzések esetében lehetővé teszi hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
37
38
39
121