Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-nak tanulmányozása után következtethetünk aválaszra. A fenti rendelkezés (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt(a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 56. §-a tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatáslényege, hogy ebben adja meg az ajánlatkérő a felhívásban, illetve adokumentációban meghatározott elvárásainak, előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Együttes megfelelés igazolása közös ajánlattételnél

Kérdés: Kérdésünk az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés igazolására vonatkozik. Minden ajánlattevőnek be kell-e csatolnia az arra az ajánlattevőre vonatkozó igazolást, aki (amely) megfelel a kérdéses alkalmassági követelményeknek, vagy csak a "megfelelő" ajánlattevőnek? (Közös ajánlattételről van szó.)
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők alkalmasságávalkapcsolatos kérdésekről a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése rendelkezik. Arendelkezés szerint a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai tekintetébenönállóan, a többi alkalmassági feltétel tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Együttműködési megállapodás csatolásának kötelezettsége közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetén arról van szó, hogy egy többtagból álló konzorcium jelenik meg az ajánlattevő pozíciójában. A konzorciumnem cégjogi, hanem közgazdasági kategória, nem állandó, hanem esetiegyüttműködést jelent a konzorciumi tagok között. Emiatt erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Alkalmatlanság árbevétel függvényében

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében előírható eseteketa Kbt. 66. §-a tartalmazza. Ebben a körben az (1) bekezdés c) pontja szerintelőírható, hogy az ajánlattevő – illetve 10 százalék feletti alvállalkozója -nyilatkozzon az előző 1-3 év teljes forgalmáról, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Jogorvoslat szerződésszegés esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati kérdésekkörében fontos kiemelni, hogy a megkötött szerződéssel kapcsolatos valamennyijogvita – két, alább elemzett kivételtől eltekintve – polgári bírósághatáskörébe tartozik. Abban az esetben tehát, ha a nyertesként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] A kötbér – mint szerződést biztosító mellékkikötés -elsődlegesen a kárátalány szerepét tölti be. A kötbér általános mértéketekintetében a Ptk., illetve más jogszabály nem tartalmaz utalást, ennekmegfelelően a gyakorlatban a felmerült kár reparációjához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személlyel kapcsolatban bizony komoly gondot okozaz elkülönítés, különösen akkor, ha például külföldi ajánlattevő számára kellvilágossá tenni a kérdést. Kétféleképpen közelítenénk meg a kérdést a következőkszerint:– harmadik személy az, aki (amely) 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárásban nettó módon kell a közbeszerzésértékét meghatározni (Kbt. 35. §), ebből következően nettó értéken kell azajánlatokat benyújtani, és a nettó értékeket kell az értékelés során isfigyelembe venni. Az áfamértéket ettől függetlenül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
1
91
92
93
121