Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...D.887/2016. számú ügyben, a kérdésben jelzett helyzethez hasonlóan a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként kötött szerződést kívánták módosítani a felek. A jogorvoslati fórum döntésében kitért arra, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződés automatikus változásának dokumentálása

Kérdés: A felek korábbi rendelkezésének megfelelő automatikus változás történik a szerződésben. Hogyan kell ezt dokumentálni, ha ez már eleve a szerződés része volt? Szükséges-e formális szerződésmódosítást készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra.A kérdés releváns, hiszen a törvény 141. §-ának (1) bekezdése a szerződés módosítására, változására utal. A fenti automatikus változás olyan, mint például az inflációkövetés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. (...)A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (2) bekezdése szerinti, ún. de minimis szabály építési beruházások esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tevékenység kiszervezésének hatása a teljesítés folyamatára

Kérdés: Egy tevékenység kiszervezése esetén van-e lehetőség arra, hogy tovább folytatódjon a teljesítés?
Részlet a válaszából: […] ...vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) – nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hibajavítás kezelése informatikai projekteknél a szerződésteljesítés folyamatában

Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?
Részlet a válaszából: […] ...ebben a helyzetben már nincs idő, hiszen a véghatáridő eltelt.Esetünkben a kulcs a hibás teljesítés értelmezésén van. Ha olyan hibáról beszélünk, ami a következő mérföldkőhöz való elindulást/eljutást nem akadályozza, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;– az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Árfolyamkövető algoritmus bevezetése a szerződésbe szerződésmódosítással

Kérdés: Van-e lehetőség az árfolyamkövető algoritmus szerződésbe való beillesztésére módosítás során?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a szerződés megkötését követően kívánnak a felek olyan automatikus módosulást beépíteni a szerződésbe, mely a korábbiaktól eltérően változó árfolyam mellett tenné lehetővé a szerződés teljesítését.Sokféleképpen lehet a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...– a)-d) pontok.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére, illetve a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése ugyanakkor nem az első, hanem az azt követő eljárásra utal, amelyben hivatkozik arra, hogy már volt előzményeljárás, melynek szerződése jelenleg is hatályban van. Így a piaci szereplők tudnak tájékozódni az első eljárás eredményéről. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
1
65
66
67
307