11 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] amely nem tartalmazza az annak alapján történő közbeszerzések megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét, miután a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontot alkalmazta.Olyan új szakember rendelkezésre állásának előírása kapcsán, amely a keretmegállapodás első részében nem szerepelt a követelmények között, alapvetően azt kell figyelembe venni, hogy a szakember mint „szerződési erőforrás” kérdését a Kbt. milyen jogintézmény keretében szabályozza. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja a műszaki, szakmai alkalmasság körébe utalja a szakemberek kérdését, melyek tekintetében a részletszabályokat a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodást a 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján kötötte meg, azaz lehetősége van a verseny újranyitása során új szerződési feltételek meghatározására, nem teszi lehetővé, hogy alkalmassági követelményt szerződési feltételként fogalmazzon meg egy konkrét közbeszerzés megvalósítása során.Ezen túlmenően a keretmegállapodás második részében az ajánlatkérőnek a 105. § (3)–(5) bekezdéseit[…]

Részlet a válaszából: […] hiánypótlási felhívás kiküldése szükséges, akkor a Kbt. 71. §-a szerinti általános szabályok alapján kell eljárnia, amely egyúttal a kétszeres hiánypótlás tilalmára vonatkozó rendelkezés alkalmazását is jelenti.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlás során már nem pótolhatóak, annyi kiegészítéssel, hogy alapelvi okokból az önkéntes hiánypótlást is ide kell érteni. A kétszeres hiánypótlás tilalma tehát arra vonatkozik, hogy ugyanazt a hiányt nem lehet még egyszer hiánypótoltatni. Ez a szabály – alapelvi okokból – megakadályozza, hogy az ajánlatkérő még egy lehetőséget biztosítson az ajánlattevő számára hiánypótlásra, amikor az ajánlattevő egyáltalán nem, nem időben vagy nem megfelelően teljesíti a hiánypótlási felhívást.A kétszeres hiánypótlási tilalom eldöntése során nem az érintett dokumentumnak van relevanciája, hogy mindkét hiánypótlási felhívás ugyanarra a dokumentumra, jelen esetben a gyártói adatlapra vonatkozik, hanem az a döntő körülmény, hogy a gyártói adatlap hibája, hiányossága, a hiánypótlási cselekmény tárgya nem lehet ugyanaz.Az előzetes vitarendezési kérelemmel összefüggésben felmerült hiánypótlás esetében, a kétszeres hiánypótlási tilalom megítélése szempontjából tehát az a lényeges körülmény, hogy a gyártói adatlapra vonatkozóan az első hiánypótlási felszólítás milyen tartalommal került kiküldésre, mi volt az a hiba, hiányosság, amelynek pótlására az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt; illetve az előzetes vitarendezési kérelem alapján milyen hiba, hiányosság pótlására kellene felhívni az ajánlattevőt. Ha a hiba, hiányosság ugyanaz, akkor az előzetes vitarendezési kérelemre hivatkozással[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.”A fizetési késedelem, azaz a nyertes ajánlattevőként szerződő fél által benyújtott számla fizetési határidőn túl történő kifizetése, az ajánlatkérőként szerződő fél oldalán szerződésszegést jelent. E tekintetben – a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján – megállapítható, hogy az ajánlatkérő nem zárhatja ki és nem is korlátozhatja közbeszerzési szerződésében a Ptk. szerint irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, az erre vonatkozó rendelkezések ugyanis semmisnek minősülnek. Miután késedelmes fizetés esetén a Ptk. 6:155. §-a alapján késedelmi kamatot kell fizetni, ennek kizárása is jogszerűtlennek[…]

Részlet a válaszából: […] ítélete (Sistemi di Sicurezza) a porta, recepciós és belépés-ellenőrzésre vonatkozó szolgáltatás vonatkozásában mondta ki, hogy közbeszerzésre kötelezett a közszolgáltató ajánlatkérő, azaz köteles lefolytatni a különös közbeszerzési eljárást. A beszerzési tárgyak besorolását tehát ennek megfelelően tágan kell értelmezni, mivel olyan tevékenységek esetében, amelyek ténylegesen a releváns tevékenység gyakorlását szolgálják azáltal, hogy annak gyakorlásának szokásos feltételeire tekintettel lehetővé teszik az említett tevékenység megfelelő végzését, akkor a közszolgáltatói irányelv hatálya alá tartoznak. Ezt az értelmezést a vegyes alanyi hatályú szervezetek szívesebben alkalmazzák, hiszen ebben az esetben a közszolgáltatói tevékenységeikhez lazán kapcsolódó beszerzési tárgyak vonatkozásában[…]

Részlet a válaszából: […] beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható – védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére…”A 28. § (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérőnek a becsült értéket alá kell támasztania, melyet specifikáció nélkül a kérdésben jelzettek szerint valójában nem lehet megfelelően alátámasztani.„28. § (2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösena) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.”Az előkészítés tehát nagyvonalú, ami egyben azt is jelenti, hogy ellehetetleníti az ajánlattételt. Ha azonban ennek ellenére van ajánlattevő, úgy a műszaki előkészítés gyengeségét kevesebb valószínűséggel tudja a gazdasági szereplő alátámasztani egy esetleges jogorvoslati eljárás esetében. Tehát valójában az előkészítés színvonala szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy sikerül-e versenyt generálni, és természetesen, hogy a beérkezett ajánlatok összehasonlíthatók-e. Amennyiben az[…]

Részlet a válaszából: […] árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.”A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 34. pontja alapján „építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”. 37. pontja alapján: „építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”; 94. pontja alapján: „műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat”.Építési beruházási közbeszerzési tárgynak csak akkor minősíthető a beszerzés, ha a munkavégzés a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján minősül építési beruházásnak, amelyhez a b) és c) pontok esetében a 2023. évi C. törvényben foglalt fogalmi elemek fennállása is szükséges.A két beszerzési igény közbeszerzési tárgyba besorolásához elsőként a beszerzési igény tartalmát képező feladatokat kell meghatározni, és a feladatok alapján elvégezni a közbeszerzési tárgy meghatározását.Amennyiben a meglévő lámpatestek cseréje keretében kizárólag az „aktív” lámpaelem cseréjére kerül sor, és ez a lámpaelemcsere képezi a műszaki tartalom nagy részét, a beszerzési igény lényegét az adja, hogy az ajánlatkérő lámpatesteket vásároljon, amelyet az ajánlattevő felszerel, ahol a lámpatest beszerzése mellett a le- és felszerelés szinte járulékos jellegű feladat, akkor a beszerzés tárgya nem építési beruházás, hanem tisztán árubeszerzés (lámpatest az ingó dolog tulajdonjogának megszerzése, a leszerelés/beszerelés az üzembe helyezés).Amennyiben a műszaki tartalom középpontjában „épületben vagy egyéb építményben” építési szerelési munkák elvégzése [Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pont], vagy egy építmény kivitelezése áll [Kbt. 8. § (3) bekezdés b)–c) pontok], a beszerzés olyan feladatokat foglal magában, amelyek építményt érintenek, és az építménnyel kapcsolatos építési munkákat kell végezni, azaz a cél egy építmény kivitelezése (átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése), a munkálatokat az építményen kell végezni, amelyhez értelemszerűen szükséges ingó dolog (lámpatest) mint tartozék beszerzése, és az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak.A vegyes beszerzésekre vonatkozó főtárgy-teszt a szerződés elsődleges célját, a szerződést jellemző, meghatározó alapvető kötelezettségeket vizsgálja.Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az új lámpatestek vonatkozásában is. Ha az új lámpákkal bővítés építési szerelési munkákra irányul, vagy a beszerzési igény egy építmény kivitelezésére vonatkozik, azaz a beszerzési igény lényegét az építmény kivitelezése jelenti, amelyhez értelemszerűen szükséges az áru, valamint az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak a beszerzés.Közvilágítás-korszerűsítés esetében azonban a szolgáltatás közbeszerzési tárgy is felmerülhet, főként az építési beruházási fogalmi elemek (1. sz. mellékletbe sorolás, építmény, kivitelezés fogalmi elemek) teljesülésének hiányában, például abban az esetben, ha a beszerzési igény, a műszaki leírás és a szerződéses konstrukció valójában a közvilágítás biztosítására, a közvilágítás üzemeltetésére vagy karbantartására, azaz szolgáltatásjellegű tevékenység megrendelésére vonatkozik.A fenti megközelítést támasztja alá a CPV-kód-rendelet is, amelyben lámpatestekkel kapcsolatban árura, építési beruházásra és szolgáltatásra is található CPV-kód.Ezt követi a Kbt. 16–19. §-a szerint a becsült érték meghatározása az adott közbeszerzési tárgy szerint, és a részekre bontás tilalmának vizsgálata, amelyhez annak ismerete is szükséges, hogy a fenti két beszerzésen kívül van-e még olyan beszerzés, amelyet figyelembe kell venni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján: „Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre[…]

Részlet a válaszából: […] ahol a jogutódlás konkrét esetei és a jogutódlás szigorú feltételei meghatározottak. Az ajánlatkérői jogutódlásra vonatkozó egyetlen kikötés, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat a Kbt. alkalmazásának megkerülésére (pl. egy közbeszerzési eljárás lefolytatásától való eltekintés).A Kbt. nem korlátozza, hogy az ajánlatkérő jogutódlása milyen jogalappal fogadható csak el, az ajánlatkérői jogutódlás oka rendszerint egy jogszabályváltozás vagy alapítói döntés.A szerződéskötő ajánlatkérő és a jogutód felelősségi körébe tartozik, hogy a jogutódlás célja ne a Kbt. megkerülése legyen. A szerződéskötő ajánlatkérő mint szerződés alanyának változása közbeszerzési szempontból nem minősül a szerződés módosításának, ezért a Kbt. 141. §-a szerinti szerződésmódosítási szabályokat nem kell alkalmazni, és az alanyváltozásról hirdetményt sem kell közzétenni. A kérdésben felvázolt eset („más szervezet részére kell teljesítenünk”) felveti azt a lehetőséget, hogy az ajánlatkérő csak a teljesítés helyszínét kívánja megváltoztatni, és továbbra is szerződéskötő félként jár el.A Kbt. 139. § (2) bekezdése alapján a szerződéses jogviszony alanyain kívüli, egyéb szerződéses elemek változására már a Kbt. 141. §-a szerinti szerződésmódosítási rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennek megfelelően, ha akár a jogutódlás eredményeként, akár jogutódlás nélkül a teljesítési helyszín megváltoztatása érinti a közbeszerzési szerződés tartalmát, a változtatás közbeszerzési szempontból már szerződésmódosításnak[…]

Részlet a válaszából: […] megfontolásból évente biztosítja a fedezetet, vagy az egyes építési beruházásokat és szolgáltatásokat erőforrás-racionalizálási okból évente vagy szakaszosan rendeli meg.Ennek megfelelően példaként hozható, hogy amennyiben az ajánlatkérő 2 évvel korábban már döntött az adott műemlék épület felújításáról más műemlék épületének felújítása mellett (az ajánlatkérő közvetlen célja a „műemlék épületeinek felújítása” volt), csak erre az épületre vonatkozó felújítás támogatási szerződésének megkötése elhúzódott, és emiatt a többi műemlék épület felújítása már folyamatban van, vagy befejeződött, akkor a „folyamatban lévő” vagy „befejezett” építési beruházások”-at (és kapcsolódó szolgáltatásokat) is vizsgálni kell, hiszen ugyanazon közvetlen célnak a beszerzési elemei. Ugyanígy kell eljárni az esetleg még nem megkezdett építési beruházások (és kapcsolódó szolgáltatások) vonatkozásában is. Ugyanakkor, ha a „műemlék épületek felújítása” mint cél időben oly módon megtörik, hogy valamelyik beruházási elem csak hosszú-hosszú idő múlva folytatható, akkor már lehetséges ezt a beruházási elemet a többi beruházási elemtől külön beszerzésnek minősíteni.Ezenkívül különvehetőek azok a beszerzési igények (építési beruházások és kapcsolódó szolgáltatások) is, amelyek az egybeszámított (részekre nem bontott) beszerzések mellett váratlanul, előre nem látható módon jelentek meg. Például az ajánlatkérő januárban döntött a műemlék épület felújításáról, majd júniusban egy vihar következtében megrongálódott másik épületén helyreállítási munkát kell végezni.A fenti példákat szolgáltatásokra is irányadónak kell tekinteni. Ha pl. az ajánlatkérő 2 évvel ezelőtt az összes épületére vonatkozó „fejlesztésikoncepció-készítésről és építészeti tudományos dokumentáció és építési tervezésről” döntött, akkor a tárgyi műemlék épülethez kapcsolódó szolgáltatások egy közös cél egyik beszerzési elemét képezik, és nem hagyható figyelmen kívül a többi szolgáltatás.Az útmutató, az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat azt is egyértelműsítette, hogy a fedezet jellege (pl. támogatás vagy saját forrás), a fedezet számossága (többféle típusú fedezet), az építési engedélyek száma, a földrajzi elkülönülés (pl. egy azonos épület vagy különböző helyen lévő épületek), az ajánlatkérők számossága (pl. önálló ajánlatkérő vagy konzorciumi projektmegvalósítás), az egyes beszerzések projekten belül és egyes beszerzések kívüli jellege (pl. a beszerzés tartalma ugyanaz, de egyes beszerzések projektjellegűek), az időbeli elkülönülés (pl. többéves beruházások, időben egymás utáni megrendelések és munkavégzések sorozata, szakaszolás) önmagukban nem törik át a részekre bontás tilalmát, egyikük sem döntő szempont önmagában a részekre bontás tilalmának megítélése során. Minden beszerzési igény vonatkozásában minden körülményt egyedileg és összességében kell megítélni a részekre bontás jogszerűségének eldöntése érdekében.Tárgyi esetben a közös közvetlen cél (egy és ugyanazon műemlék épület felújítása), az ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódás, az, hogy ezeket a szolgáltatásokat egymással összhangban kell végezni, és a funkcionális folytonosság megállapítható az építési beruházás szakaszaihoz viszonyítva. Továbbá a szolgáltatások elvégzésére vonatkozó döntés egységet mutat (ugyanazon építési beruházáshoz szükségesek), ugyanazon ajánlatkérőt érintik, és időben összefüggenek (ugyanazon építési beruházás folyamatához kapcsolódnak egy időben vagy egymásra épülve), ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a felsorolt szolgáltatások becsült értéke nem bontható részekre, egybeszámítási kötelezettség alá esnek.A részekre bontás tilalmával összefüggésben az ajánlatkérőnek számba kell vennie az esetlegesen más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is, és egyenként kell megvizsgálnia a részekre bontás tilalmának (egybeszámítás) szempontjait. Ahogy korábban jeleztük, az nem döntő tényező, hogy egy bizonyos szolgáltatási kör „egy projektbe”, „egy támogatási szerződésbe” tartozik.Ennek alapján, ha az ajánlatkérő pl. a költségvetés-tervezés során a tulajdonában lévő több épület felújításáról döntött, amelyekhez tervezési munkák szükségesek, akkor önmagában az a körülmény, hogy az egyik felújításhoz sikerült támogatást elnyerni, még nem támasztja alá a szolgáltatások (és az építési beruházások) részekre bontásának jogszerűségét. A részekre bontást önmagában nem lehet jogszerűen alátámasztani azzal az indokkal, hogy egy szolgáltatási halmazra az ajánlatkérő támogatást nyert el. Amennyiben a különböző forrásból megvalósuló beszerzések közvetlen céljai, a műszaki-gazdasági funkcionalitás és a kisegítő szempontok az „egység” irányába mutatnak, akkor az egyes beszerzések becsült értékeit összességében kell figyelembe venni, függetlenül a fedezet jellegétől.A Kbt. az alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő szempontjából vizsgálódik, és az irányadó eljárási rend meghatározása az ajánlatkérő összes beszerzési igényének vizsgálatát érinti, sőt, közös projektek (pl. konzorciumi projektmegvalósítás) esetében pedig még akár a többi ajánlatkérő beszerzési igényeit is figyelembe kell venni.A részekre bontás tilalmára vonatkozó vizsgálat fő szempontja, hogy a más épületek, építmények tervezési feladatainak tartalma hasonló-e, a szolgáltatások rendeltetése és felhasználása egymással közvetlenül összefügg-e, egy közvetlen célt szolgálnak-e, műszaki és gazdasági funkcionalitásuk összefügg-e, az elérni kívánt, közvetlen cél megvalósításához a beszerezni kívánt szolgáltatások mindegyikére szükség van-e, továbbá ezeket a kérdéseket kiegészíti a kisegítő szempontok (egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő, azonos jogalap, időbeli összefüggés) megítélése.A részekre bontás tilalmát nem sérti meg az ajánlatkérő, ha betartva az összesített (teljes) becsült értékre irányadó eljárásrendet, „részszerződéseket köt”. A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján nem kötelező egyetlen szerződés keretében megrendelni valamennyi szolgáltatást. Az ajánlatkérő jogszerűen jár el akkor is, ha az összesített becsült érték alapján meghatározza az irányadó eljárásrendet, de több közbeszerzési eljárást folytat le, betartva az irányadó eljárásrendet, amelynek eredményeként egyenként köti meg a szerződéseket, vagy egy közbeszerzési eljáráson belül részajánlattételt tesz lehetővé, és részenként köti meg a szerződést.A részekre bontás tilalmához kötődő egybeszámítási kötelezettség vizsgálatától (amelynek célja az irányadó eljárásrend meghatározása) el kell határolni az egy szerződésben való megrendelés jogszerűségének vizsgálatát (amelynek célja a részajánlattétel biztosítása), amelyek két különböző közbeszerzési kötelezettséget jelentenek. A szolgáltatások egy szerződés keretében való megrendelésének jogszerűségéhez figyelembe kell venni a Kbt. 61. § (4) bekezdésének szabályait is. A Kbt. 61. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító[…]

Részlet a válaszából: […] késedelemben van. Késedelem esetén a késedelem jogkövetkezményei állnak be a Ptk. 6:153. §-a szerint. Ez esetben a szerződés azért nem szűnik meg, illetve azért nem veszti hatályát, mert a jogosult– követelheti a teljesítést, és a teljesítésre póthatáridőt tűzhet,– vagy elállhat a szerződéstől, ha a késedelem miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt.Késedelmes teljesítés esetén a szerződésben kikötött késedelmi kötbért is meg kell fizetni, továbbá a jogosult a kötbért meghaladó kárának megtérítését is követelheti a Ptk. 6:187. §-a alapján. Késedelem esetén tehát, az ajánlatkérőként szerződő fél döntésétől függ, hogy teljesítésre igényt tart-e, vagy eláll a szerződéstől. Amennyiben igényt tart a teljesítésre, póthatáridőt tűzhet ki, és a tényleges teljesítésig tartó időszakra, azaz a késedelem idejére késedelmi kötbért érvényesíthet. Továbbá lehetősége van a késedelemmel okozott kár megtérítésének követelésére is.Jelen esetben az ajánlattevőként szerződő fél teljesítési késedelméről van szó, erre a helyzetre nem a szerződés meghosszabbítása, hanem a Ptk.-ban szabályozott fenti lehetőségek valamelyike adhat megoldást.– Az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő javaslatát, és a teljesítésre póthatáridőt adhat. Ez a teljesítés legkésőbbi időpontja, az ajánlattevő azonban korábban is teljesítheti szerződési kötelezettségét. A késedelem mértékét[…]

Részlet a válaszából: […] vonatkozó jogszabály módosításának célja, hogy a központosított közbeszerzés rendszerének átfogó reformjáig az ajánlatkérők lehetőséget kapjanak arra, hogy beszerzéseiket a rendelkezésre álló leggazdaságosabb módon valósíthassák meg. A Korm. rendelet alapjaiban alakította át a rendszert a következők szerint:– A Rendelet kimondja, hogy a módosítás hatálybalépésekor létező NKOH keretmegállapodások vagy fennálló dinamikus beszerzési rendszerek terhére új beszerzés nem valósítható meg.– A módosítás értelmében a Hivatal korábban megkötött, érvényben lévő keretszerződései terhére új kötelezettséget már nem lehet vállalni.– Az állami és kormányzati intézmények számára nem kötelező többé az NKOH központosított rendszerén keresztül intézni a kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezési feladataikat, azaz az érintett szervezetek visszakapták a jogot arra, hogy ezeket a beszerzéseiket az NKOH központosított rendszerén kívül, saját hatáskörükben,[…]