37 talált állásfoglalás amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet az állásfoglalásából: […] ajánlattevő fél magatartása véleményes kérdések, míg az alvállalkozónak történő kifizetést nagyon pontosan kell tudni igazolni, azaz mindenképpen vizsgálatot igényel mindegyik kizáró ok eldöntése.A választható kizáró okok vizsgálatánál főszabály, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ajánlattevő az EEKD-ban vagy egyéb nyilatkozatban köteles nyilatkozni, amennyiben az a) és b) pont hatálya alá esik. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés a teljes 63. § vonatkozásában lehetővé teszi az öntisztázást, és egyben kötelezővé is teszi a nyilatkozattételt a kizáró okról és az öntisztázásról minden 63. § szerinti kizáró ok esetében.Az igazolások vonatkozásában az a), b) és d) pont tekintetében az EEKD ellenőrzi az ajánlatkérő, míg a c) pont esetében az EKR szerződésszegő ajánlattevőkkel kapcsolatos nyilvántartását az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi.”Nemzeti rezsimben pedig egyszerű nyilatkozatot köteles elfogadni az ajánlatkérő. A Korm. rendelet tehát nem írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles ellenőrizni azokat a közhiteles nyilvántartásokat, melyet megalapozhatják a kizáró okot az ajánlatkérők részéről.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában hivatkozik a 63. § (1) bekezdés a) pontját módosító jogszabályi indokolásra, mely szerint:„A módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. További változás, hogy mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.”Az ajánlatkérő számára tehát a rendelkezésre álló információk vizsgálata megengedett, de nem elvárt. A Korm. rendelet főszabályként elfogadja az ajánlattevők nyilatkozatát, nem írja elő a 63. § (1) bekezdése értelmében adatbázis ellenőrzését, ha azonban bármilyen kapcsolódó információ az ajánlatkérő birtokába jut, például a kérdésben is említett adatbázisok ellenőrzésével, úgy az ajánlatkérőnek lehetősége van dönteni a kizárásról egyéb információk alapján, amennyiben azok megalapozzák. Amennyiben az a) és b) ponthoz kapcsolódó kérdésről van szó, úgy a mérlegelés miatt, míg a c) és d) pontok esetében a kizáró ok hatálya alá tartozás pontos megítélése miatt szükséges tisztázó kérdést feltenni a teljes körű bírálat elvégzése érdekében. Sőt, a c) pont esetében az[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] ki.”Ebben az esetben azért érdemes óvatosan eljárni, mert amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a két fél későbbi együttműködése már az eljárás során megkezdődött, úgy a GVH-nál eljárást köteles kezdeményezni, hiszen erre utal egyértelműen a Kbt. alábbi követelménye:„36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”Hasonlóképpen megtehetik ezt a versenytársak is. A felek közötti együttműködést tehát elsősorban nem a közbeszerzési törvény szabályai akadályozzák, hiszen ahogy a kérdésben is szerepel, valójában már az eljárás lezárását követően történik az alvállalkozó bevonása.Fentiek alapján semmilyen módon nem javasolt azonnal a szerződéskötést követően az alvállalkozó bevonása, a tárgyalások megkezdése még a szerződés megkötését megelőzően, továbbá az eljárás során benyújtott ajánlatok egyeztetése. A bevonás tehát nem tiltott, de az együttműködés időpontját, formáját, tartalmát tekintve nem járhat azzal a következménnyel, ami miatt az ajánlatkérő az eljárás során történő együttműködést[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] bontását követi, melyben – vélhetően – jogszerűen szükséges lefolytatni újra az ajánlatok bírálatát. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet értelmében a bontás nem ismételhető meg az alábbiak szerint:„5/B. § Az EKR-ben az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontása nem megismételhető.”Az eredményről szóló döntés és ennek eredményeként a bírálat újrakezdése már az ajánlatok[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét…”Az önálló költségvetési fejezet a finanszírozás biztosítását jelenti, az intézmény autonóm jogállása ettől független kérdés. Önmagában az a tény, hogy egy szervezet finanszírozását technikailag a költségvetés biztosítja, már elegendő a közjogi szervezeti státusz fennállásához, amennyiben ennek mértéke többségi, és a további feltételek is fennállnak, melyek a szervezet[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] dokumentumokba kíván ismételten betekinteni, és akár oly módon, hogy ugyanazon vagy újabb indokkal, de más dokumentumokba kíván betekinteni, vagy éppen az iratbetekintés résztvevőit változtatja. A Kbt. nem rendelkezik arról sem, hogy az ajánlatkérő a többszöri iratbetekintési kérelemmel szemben milyen magatartást tanúsítson.Az ajánlatkérő minden egyes iratbetekintési kérelem esetében a Kbt. 45. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket köteles megvizsgálni, és a jogszabályi követelmények teljesülése esetén köteles az iratbetekintést biztosítani, munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül, az ajánlattevő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéshez szükséges mértékben.Az iratbetekintési kérelemre vonatkozó összegezés megküldését követő ötnapos benyújtási határidővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a második (és a többi) iratbetekintési kérelemre is irányadó, az ötnapos határidő nem az első iratbetekintéstől, hanem az összegezés megküldésétől számít. Az összegezés megküldésétől kezdődő határidő-számítástól kizárólag a Kbt. 80. § (4) bekezdése esetén lehet eltérni, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem miatt új dokumentumok benyújtására került sor, és az iratbetekintési kérelem ezekre az újonnan benyújtott dokumentumokra vonatkozik.Ugyanakkor az ajánlattevőknek célszerű átgondolni az iratbetekintések résztvevőit és számosságát abból a szempontból, hogy az egyes iratbetekintések érintik az előzetes vitarendezési kérelem és/vagy a jogorvoslati eljárás jogszerű kezdeményezésének határidő-számítási szabályait. Előzetes vitarendezési kérelem esetében az ajánlatkérő, az esetleges jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság – a Kbt. szabályainak figyelembevételével – vizsgálni fogja a tudomásra jutás időpontját. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes annak megállapításában, hogy az „ajánlattevő tudomásra jutása” mint esemény bekövetkezése[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja.Amennyiben valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az ajánlatot a közbeszerzési eljárás további részében figyelmen kívül kell hagyni. Ezek a nem fenntartott ajánlatok nem minősülnek érvénytelennek vagy a fordított bírálat miatt ún. figyelmen kívül hagyott ajánlatnak. Úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő be sem adta volna az ajánlatát, az összegezésben is utalni kell az ajánlat fenntartásának hiányára és a bírálatból kihagyás tényére.A közbeszerzési eljárás „további részében” kifejezés alapján akár az a következtetés is levonható lehetne, hogy a nyertes ajánlat kiesése utána nem kell visszatérni az értékelési sorrend felállításának lépéséhez, hanem folytatható a bírálati cselekmények sorozata. Az értékelési szempontrendszerek sajátosságai miatt azonban ez a következtetés nem lehet irányadó.Az értékelési szempontrendszerek között vannak olyan szempontok és számítási módszerek, különösen a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arány értékelési szempont esetében (lásd arányosítás, függvények), ahol az értékelési sorrend felállításához a többi ajánlat értékének figyelembevétele is szükséges. A nem fenntartott ajánlatok figyelembevételének tilalma ezért az értékelési sorrendet is befolyásolja.Ezért álláspontunk szerint a bírálati határidő meghosszabbítása során nem fenntartott ajánlatok figyelmen kívül hagyásának kötelezettsége miatt, akár a korábbi értékelési sorrend szerinti nyertes, akár más ajánlat kiesésére kerül sor, újra el kell végezni az ajánlatok értékelését és az értékelési[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás szakaszára és a keretmegállapodás megvalósításának szakaszára, amelynek során konkrét beszerzési igények kielégítésére kerül sor a keretmegállapodás típusától függően írásbeli konzultáció, közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás útján. Ez utóbbi szakasz fogalmilag már a keretmegállapodás szerződéses szakasza. Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő pl. versenyújranyitásnál az eljárási cselekményeket (pl. aránytalanul alacsony ár vizsgálat) jogszerűen el tudja végezni, szükséges, hogy az adott beszerzés becsült értékét előre meghatározza, akkor is, ha erre nincs jogszabályi előírás, mert enélkül a vizsgálatot nem tudja elvégzeni. Példaként hozható fel a közvetlen megrendelés is, ahol a megrendelésben meghatározott egyedi szerződéses érték esetleges módosításához mindenképpen szükséges a becsült érték ismerete. A keretmegállapodás sajátossága, hogy a szerződéses szakaszban a becsült érték fontos szerepet tölt be a szerződés keretösszegével összefüggésben, ezért szükséges annak meghatározása.Ugyancsak példaként hozható a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése, amely előírja, „ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani”, tehát ez a rendelkezés is szükségszerűvé teszi az egyedi vizsgálatot. Hasonló szabály található az árbevétel alkalmassági követelményként történő meghatározása esetében is.A több ajánlatkérővel kötött keretmegállapodások (pl. központosított közbeszerzés, közös ajánlatkérés alapján kötött közös keretmegállapodás) esete is tükrözi a keretmegállapodás-egyedi beszerzés kettősséget. Az egyes ajánlatkérők nem tekinthetnek el saját beszerzéseik tekintetében a becsült értékének kiszámításától, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodás már szerződéses szakaszban van, hiszen a saját magukra nézve irányadó kötelezettségeket (részekre bontási tilalom vizsgálata, a közbeszerzésiterv-készítési kötelezettség, a fent említett eljárási cselekmények) egyébként nem tudják teljesíteni.Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a keretmegállapodásokban általában szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy az egyedi beszerzések becsült értékének nagyságától függően valósítja meg az ajánlatkérő a keretmegállapodás második részét közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitás útján. Ez nem a Kbt. tételes szabálya miatt, hanem részben a szerződési tartalom kialakításának szabadsága, részben az objektivitás követelménye miatt alakult ki és terjedt el.A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén az ajánlatkérőként szerződő fél a beszerzéseit a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg mértékéig és az előirányzott teljes mennyiséget meg nem haladóan valósíthatja meg. A keretmegállapodás alapján – amely az annak alapján kötött közbeszerzési szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. Ilyen objektív kritérium lehet – a fentiek alapján – a becsült érték nagysága, mint a közvetlen megrendelés és versenyújranyitás közötti döntés objektív mércéje.További példaként említhetőek a közbeszerzési szaktanácsadók igénybevételére vonatkozó szabályok, amelyek szintén a becsült értékhez kötöttek.A Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mégis szükséges bizonyos ajánlatkérők számára, hogy a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékét megállapítsák. A kérdés szerinti ajánlatkérőre mint költségvetési szervre, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint:„27. § (3) … Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] rendelkezésére áll a szerződéskötési feltételek igazolási folyamatára. A szerződéskötésre nyitva álló időtartam alatt nem tiltott az igazolások többkörös egyeztetése, például hiányosság esetén, illetve az ajánlattevő igazolásra fennálló időtartama sem korlátozható utólag, például egynapos igazolási kötelezettség előírásával.A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni.Ezért más megközelítést kell alkalmazni abban az esetben, ha a közbeszerzési dokumentumok kifejezetten rendelkeztek a szerződéskötési feltételek igazolási folyamatáról és az esetleges szankciókról.A hazai gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban, különösen az eljárást megindító felhívásban rendelkeznek arról, hogy az összegezés kiküldését követően hány napon belül kell az igazolásokat becsatolni, és gyakori annak rögzítése a Kbt. 131. § (4) bekezdésének alkalmazhatósága érdekében, hogy az igazolás meghiúsulása a nyertes ajánlattevő visszalépésének minősül.Az ajánlati kötöttség a szerződéskötési feltételekre és az igazolási folyamatra vonatkozóan is beáll, ezért az ajánlatkérőnek a saját előírását kell követnie. Ha a kérdéssel érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a fentiekhez hasonló rendelkezéseket előírt, akkor az igazolás háromszori meghiúsulása már tekinthető a nyertes ajánlattevő visszalépésének, amelyről az ajánlatkérőnek – a közbeszerzési dokumentum megfelelő pontjára hivatkozás mellett – tájékoztatnia kell a nyertes ajánlattevőt, feltéve, ha a visszalépéssel kapcsolatban egyéb szabályokat nem rögzített az ajánlatkérő.Az alapelvek, gondolunk itt a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra, az ajánlattevők irányába is azt az elvárást fogalmazzák meg, hogy a szerződéskötési folyamatot aktív magatartással támogassák, és a szerződéskötési feltételek előírásnak megfelelő igazolására felkészüljenek; az ajánlatkérők viszont – előírás hiányában – nem zárhatják le a harminc-, illetve hatvannapos szerződéskötési időtartamot sürgetési szándékkal.A Kbt. rendszerében az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő kötelesek egymással[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] (például egész számokat kell megadni vagy két tizedesjeggyel kell számolni), a .pdf- vagy az .xls-formátum között van-e erősorrend, a .pdf-formátum az .xls-formátumból képződött (például mentés másként vagy nyomtatás funkcióval), vagy más program eredménye. Lényeges az is, hogy a rejtett tizedesjegy-probléma melyik adatkört érinti, az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő által megadott számadatot, az ajánlattevő esetlegesen egy rögzített képletet (például kerekítési képletet) felülírt vagy kitörölt. Legfontosabb kérdés, hogy az adott érték vonatkozásában a törtszám egyáltalán értelmezhető-e, a törtszám az ajánlattevő ajánlati akaratát tükrözheti, azaz az ajánlattétel tartalma nem kérdőjeleződik meg, mert például egy képlethiba eredményezi a tizedesjegyeket, vagy az árazott költségvetés hibája valóban csak egy „szemmel láthatóságra” visszavezethető probléma. A kérdésben felvázolt esetben központi kérdés, hogy az egész szám vagy a tizedesjeggyel kifejezett szám az ajánlat. Ha nem dönthető el, hogy a rejtett tizedes vagy a megjelenített egész szám az ajánlat, akkor már nem lehet egyszerű számítási hiba sem, hanem az ajánlat tartalma bizonytalan, amely nem orvosolható egyszerű számításihiba-javítással.Az ajánlatban szereplő különböző ajánlati árakat fokozott gondossággal kell megvizsgálni, mert egyrészt minősülhetnek alternatív ajánlattételnek is, másrészt szakmai ajánlattal kapcsolatos hibának, ahol a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási korlátok már szerepet játszanak, harmadrészt minősülhetnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint tisztázandó ellentmondásnak vagy hiánypótolható hibának, de az eltérés lehet a Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján számítási hiba eredménye is. Az ajánlatkérőnek elsőként ezeket a kérdéseket kell megvizsgálnia.Az Excel program sajátossága, hogy – rögzített képlet hiányában – a cella nagyságának állításával akár tizedesjegyek tucatjai is megjelenhetnek, eltűnhetnek, amelyek megváltoztathatják a végösszeget. Ez látszólagos számítási hiba, hiszen az Excel a valós alapadatok alapján számított valós összesen értékeket tartalmazza, helyes matematikai számítással, és csak a láthatóság változtatása miatt változik az összesen érték. A számítás mindvégig helyes, és valójában a .pdf-formátum és a felolvasólap nem tartalmazza a helyes értékeket.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján a számítási hiba egy objektív matematikai hiba, és kijavítása is egy objektív cselekmény, ahol az alapadatokkal helytelenül végzett számítást korrigál az ajánlatkérő.Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelő árazott költségvetést csatolt be, és a tizedesjegyes érték egyértelműen ajánlatként értelmezhető, és csak a cellaformázás miatt láthatósági probléma áll fenn, a .pdf az .xls-formátumból készült, a .pdf- és az .xls-formátumban szereplő egész számok és az egész számokkal[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] szabályait is kötelezően elfogadják, amely egyben kötelezi őket a nyertesség során a szerződés megkötésére. Ez mindkét felet köti, melyet jogvita esetében bíróság is létrehozhat. A kérdés arra irányulhat, hogy a Ptk. értelmezésében felmentést jelenthet-e, amennyiben az ajánlattevőnek még sincs szüksége a kapacitást nyújtó szervezet „szolgáltatására”, vagy esetleg más szervezetet talált, amely alvállalkozót szívesebben von be a teljesítésbe a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett. A Ptk. alábbi szabályai az előszerződés alóli mentesülés vonatkozásában hivatkoznak az előszerződés megkötését követően előállott körülményre, mely esetünkben nem releváns, hiszen a kapacitás biztosítása vonatkozásában már az eljárás során az ajánlattevőnek egyértelműen nyilatkoznia kell, azaz el kell tudnia dönteni, hogy önmaga képes-e megfelelni az alkalmassági követelményeknek, vagy külső szereplő bevonása szükséges. A későbbiekben a teljesítés során a körülmények hiába változnak meg, ami azt jelenti, hogy a felek képesek a teljesítésre mással is, valójában az a kötelezettség, melyet az eljárás során a kapacitást biztosító szervezet vállalt, nem nivellálható, a bevonási kötelezettség azonos módon fennáll. Mivel az előszerződéssel saját magát is korlátozza az ajánlattevő, így amennyiben mást szeretne igénybe venni, először szabadulnia kell attól a kötelezettségtől, melyet az előszerződésben vállalt, ami csak a felek közös akaratából történhet, hiszen a körülmény megváltozását maga az ajánlattevő idézi elő, mely egyértelműen a rendes üzleti kockázat körébe tartozik. Az érveket az alábbi előszerződés-definíció mentesülési szabálya [6:73. § (3) bekezdés] alapján írtuk le:„6:73. § [Előszerződés](1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.(3) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogya) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; ésd) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.”Az a tény, hogy a Kbt. 138. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kapacitást biztosító cseréjét, még nem írja felül a felek saját megegyezését, melyet az előszerződésben rögzítettek. A 138. § (2) bekezdése kezeli azt a helyzetet, amennyiben a bevonásra valamely fél vagy felek teljesítésre képtelensége vagy egyéb ok miatt nincs lehetőség. De a 138. § (2) bekezdése nem írja felül a felek kötelezettségvállalására vonatkozó nyilatkozatát.Az előszerződés alkalmazása független attól a későbbi változástól, ami esetleg azt eredményezi, hogy az ajánlattevő saját maga is képes megfelelni. Az eljárás során történő kapacitásbevonás stabilizálja a kapacitást biztosító szervezet helyzetét és a bevonási kötelezettséget is. Az nem nivellálható, hiszen erre az ajánlattevő korábban vállalt kötelezettséget. Az előszerződés ugyanakkor gyakran pontatlan, a szerződés megkötése során a felek különösen tárgyalásos eljárásban még nem tudták pontosan, mire történik a bevonás, vagy csak általánosan fogalmazták meg annak tartalmát. Ebben a vonatkozásban biztosan van mozgástér, hiszen utólag kell pontosítani a bevonás mértékét és a vállalt ellenszolgáltatás értelmezését. Arra is van példa, hogy a felek olyan előszerződést kötöttek, amely gyakorlatilag nem tekinthető előszerződésnek, mert minden tartalmi kérdés eldöntését mellőzték és jogi értelemben nem hoztak létre szerződést. Ebben az esetben az előszerződés valójában két fél egybehangzó akaratnyilatkozata ugyan, de nem teljesíti azokat a feltételeket, ami miatt szerződésnek lenne[…]