Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Ez alapján a szolgáltatások beszerzését a gazdasági és műszaki funkcionális egység alapján kell megítélni, továbbá szolgáltatásmegrendelés esetében a közvetlen cél megvalósítására való irányultság is irányadó. Amennyiben a legfontosabb EUB-döntéseket áttekintjük, ennél színesebb képet kapunk.A C-16/98. számú esetben a műszaki-gazdasági funkció egysége mint fő szempont megítélése során számos más körülmény is adódhat, melyek az adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá, például az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor, egy közbeszerzés megítélésekor az időbeli összefüggés, amely utóbbi azonban nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget.A C-574/10. számú eset értelmében a beszerzéseket elsősorban egy közös cél kapcsolja össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi hasonlósága és folytonossága.A C-187/04. és C-188/04. számú ügyek alapján elegendő, amennyiben ugyanaz a gazdasági rendeltetés, azaz a gazdasági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.Mivel az összeférhetetlenség egyértelműen fennáll, hiszen az érintett nem tud pártatlanul szavazni, annak ellenére, hogy akár tartózkodhat is. Mivel a pártatlanságot biztosítani kell, így nem megoldás, ha az érintett önként visszavonul, és nem kíván például a szavazásokon részt venni. A fentiek alapján külön dokumentált eljárásrend szerint kell az előkészítést és az eljárás lefolytatását biztosítani, melynek keretében figyelemmel kell lenni az összeférhetetlen képviselő kihagyására, beleértve a képviselő-testület általános tájékoztatását is az eljárásról.A Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen, ha gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Mivel a közbeszerzési terv elkészítésekor vagy módosításakor már egyértelművé válik az összeférhetetlenség a képviselő részéről, így a legegyszerűbb eljárás az összeférhetetlenség részéről történő bejelentése. Az ajánlatkérő erre reagálva megfelelő eljárásrendet alkot az előkészítés és a lefolytatás vonatkozásában, kizárva a döntéshozatalból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a Kbt. megkerülésére irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen. Az Európai Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód. A funkcionális megközelítés lényege, hogy a bíróság egy, az irányelvek célját érvényre juttató szempontrendszer alapján ítéli meg, hogy az egyes részek összetartoznak-e, avagy sem, és ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a beszerzést az ajánlatkérő államháztartási okok miatt bonyolítja le több szerződéssel. Az összeszámítási kötelezettség fennállása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy fennáll-e az egyes részek műszaki-gazdasági funkcionális egysége, vagyis például építési beruházásnál azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben.Az elmúlt évek esetjoga tükrében kijelenthető, hogy egy több szakaszra tagolódó építőipari projekt elemei akkor tekinthetők külön építési beruházásoknak, ha teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, vagyis egymásra­utaltság nélkül betöltik a funkciójukat.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 13. § (2) bekezdése például ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. A fentiek alapján most már a konkrét kérdés is megválaszolható. Abban az esetben, ha az egyes utak, illetve érintett útszakaszok önállóan funkcionálnak, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósítják, akkor azok értéke jogszerűen részekre bontható. A rendeltetés önálló megvalósítása mint követelmény akkor teljesül, ha az egyik szakasz a másik nélkül is használható. Ha ellenben az egyes útszakaszok önállóan nyilvánvalóan nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, akkor az összeszámítási kötelezettség kétségkívül fennáll. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint például a körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét - a nyilvánvalóan fennálló műszaki egységre tekintettel - nem javasolt részekre bontani, míg ha két eltérő földrajzi helyen lévő, egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, akkor a részekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] szerződésmódosításra.A Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha-olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;-a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy-a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki - a)-c) pontok.Ha azonban a változás olyan műszaki tartalmi változással jár, mely a 141. § (6) bekezdése értelmében befolyásolhatta volna[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a hatályos szabályok szerint kell lefolytatni, és követni a kizáró okok ellenőrzését az éppen hatályos szabályok alapján. Keretmegállapodás esetében azonban ez nem így van, mivel az első eljárás eredményeként kerülnek megkötésre a keretmegállapodások, melyek az egyedi szerződések alapját képezik. Így adott szabályrendszer szerint történik a versenyek újranyitása és a szerződések megkötése.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Egyéni vállalkozó igazolásai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén a képviseleti jog igazolására elegendő a két tanúval ellátott aláírásminta benyújtása, vagy szükséges csatolni a természetes személy személyazonosságának igazolására alkalmas okmányt (például személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély) is?
Részlet a válaszából: […] formában igazolja, és milyen azonosító adatokat ad meg. Amennyiben mégis kérnek az eljárási dokumentumokban aláírásmintát, úgy azt közjegyző készítheti el, illetve egy adott közbeszerzési dokumentumon az egyéni vállalkozó mint magánszemély aláírását hitelesítheti közjegyző.Fontos felhívni a figyelmet arra - a félreértések elkerülése érdekében -, hogy az ajánlatkérő szükségtelen hiánypótlása esetében, akár egyéb kommunikáció keretében jelezni kell, hogy az ajánlattevő egyéni vállalkozó, ez a vállalkozás működési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Uniós forrás elszámolhatósága DBR-nél

Kérdés: DBR-nél lehetőség van uniós forrás elszámolására? Hasonlóan jár el az Irányító Hatóság és a KFF?
Részlet a válaszából: […] újraversenyeztetés, összhangban a Kbt. szabályaival. Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza a versenyt, nem biztosítja a nyilvánosságot, úgy hasonlóképpen számíthat visszafizetésre, mintha ezt nem DBR-ben tette volna meg. Az Irányító Hatóság és a KFF[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Referencia igazolása a gyakorlatban egy vagy több szerződéssel

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a referencia igazolható egy vagy több szerződéssel is? Lehetőség van több partnertől referenciaigazolást bekérni, igazolva ezáltal, hogy ezen mennyiségek összege eléri a felhívásban megadott referenciamennyiséget?
Részlet a válaszából: […] referencia például 100 millió forint minimális értékét két 50 millió forint értékű referenciával kívánja az ajánlattevő igazolni, azt nem teheti meg.Ha például az ajánlatkérő 300 darab termékre vonatkozó referenciaigazolást kér, akkor felmerül a kérdés, hogy lehet-e két partnertől bekérni igazolást, melyen egyik partner 200 darabot, a másik 100 darabot igazol, majd ezt a két igazolást lehet-e együttesen benyújtani a 300 darab termékre történő igazolásként.Véleményünk szerint igen, mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciamegfelelőség megítélésének alapja

Kérdés: Ha a felhívás szerint az elmúlt három év szállításait kell referenciával igazolni, elegendő-e, ha csak az elmúlt egy év szállításairól állíttatjuk ki az igazolást, amennyiben a kért referenciamennyiséget az utóbbi egy évben teljesítettük?
Részlet a válaszából: […] igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet alapján hosszabban is meghatározhatja. Minden beszerzési tárgy esetében azonosan fogalmaz a kormányrendelet, mely szerint az ajánlatkérő köteles a három év (vagy hosszabb időszak esetében a hosszabb időszak) teljesítését figyelembe venni.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultá­ciót alkalmazni.Kifejezetten a keretmegállapodást és a dinamikus beszerzési rendszert említi kivételként a jogszabály, melynek az az oka, hogy a keretmegállapodás indulhat nyílt vagy meghívásos eljárással, míg a dinamikus beszerzési rendszer előkészítése és fenntartása során a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. Ezért szükséges a két hosszú távú beszerzési modell kizárása, de ezzel együtt nem alkalmazandó az előzetes piaci konzultáció lefolytatásának kötelezettsége sem a hirdetmény nélkül tárgyalásos eljárásra, sem a tárgyalásos eljárásra,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
2
3
6