52 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a szerződést hozta létre, hanem az alvállalkozó egyéb polgári jogi igényének (például: kártérítés) érvényesítése előtt nyitotta meg az utat. A hatályos Kbt. jóval árnyaltabban és világosabban szabályozza ugyanezt a kérdéskört, amikor is a 138. § (4) bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Egy közelmúltban született döntőbizottsági határozat mutatott rá, hogy a Kbt. idézett szakaszának első mondatában a jogalkotó csak annyit rögzít, hogy a nyertes ajánlattevő az ilyen szakembert csupán köteles bevonni a szerződés teljesítésébe, e kötelező bevonás módjáról, intenzitásáról azonban a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést. Ebből pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság azt vezette le, hogy a Kbt. 138. § (4) bekezdése szerinti szakember közreműködése szükségességének sajátosságait mindig a konkrét, egyedi szerződés specifikumai határozzák meg. A szerv arra is rámutatott, hogy a bevonás minimális mértékének és módjának megítélése során az ágazati szabályozás is figyelembe veendő. Az ajánlatkérőt a hatályos Kbt. alapján is szigorú ellenőrzési kötelezettség terheli abban a tekintetben, hogy az alkalmasságot igazoló szakember részt vett-e a szerződés teljesítésében, betartották-e a Kbt. 138. § (2) bekezdésének előírásait, és szerződésszerű volt-e a teljesítés, továbbá hogy az értékelési részszempontként figyelembe vett szakembert ténylegesen bevonták-e a szerződés teljesítésébe, és a teljesítés megfelelt-e a Kbt. 138. § (4) bekezdésében írtaknak, valamint a szerződés rendelkezéseinek.A Kbt. 142. § (1) bekezdése az ajánlatkérő fokozott felelősségét határozza meg a szerződés teljesítési szakaszában, és ellenőrzési, dokumentálási kötelezettséget ír elő számára a szerződés teljesítése során. Az ellenőrzéssel biztosítható, hogy a teljesítés a közbeszerzési dokumentumokban, az ajánlatban és a szerződésben foglaltaknak megfelelően történjék, továbbá megelőzhetők, megszüntethetők, adott esetben pedig korrigálhatók a szerződéstől eltérő teljesítések vagy a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmények.Az ajánlatkérői felelősség természetszerűleg nem állhat meg az ellenőrzési[…]

Részlet a válaszából: […] értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Mivel az értékelés még akár ezen az időszakon is túlnyúlhat, erre vonatkozóan is van kisegítő szabály annak ellenére, hogy ez már túl van a maximális meghosszabbítás mértékén.A Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven-, illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.A fenti 70. § (2a) bekezdése lehetővé teszi az extrém hosszú bírálatot, mely valójában lehetőség az ajánlatkérő számára. Amennyiben az ajánlattevő nem kívánja az ajánlati kötöttséget meghosszabbítani, megteheti, de az ajánlatkérő nem köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, melyet 120 napot követően megtehet. Összességében[…]

Részlet a válaszából: […] során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.Mivel az összeférhetetlenség egyértelműen fennáll, hiszen az érintett nem tud pártatlanul szavazni, annak ellenére, hogy akár tartózkodhat is. Mivel a pártatlanságot biztosítani kell, így nem megoldás, ha az érintett önként visszavonul, és nem kíván például a szavazásokon részt venni. A fentiek alapján külön dokumentált eljárásrend szerint kell az előkészítést és az eljárás lefolytatását biztosítani, melynek keretében figyelemmel kell lenni az összeférhetetlen képviselő kihagyására, beleértve a képviselő-testület általános tájékoztatását is az eljárásról.A Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is –, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen, ha gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Mivel a közbeszerzési terv elkészítésekor vagy módosításakor már egyértelművé válik az összeférhetetlenség a képviselő részéről, így a legegyszerűbb eljárás az összeférhetetlenség részéről történő bejelentése. Az ajánlatkérő erre reagálva megfelelő eljárásrendet alkot az előkészítés és a lefolytatás vonatkozásában, kizárva a döntéshozatalból[…]

Részlet a válaszából: […] megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a Kbt. megkerülésére irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen. Az Európai Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód. A funkcionális megközelítés lényege, hogy a bíróság egy, az irányelvek célját érvényre juttató szempontrendszer alapján ítéli meg, hogy az egyes részek összetartoznak-e, avagy sem, és ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a beszerzést az ajánlatkérő államháztartási okok miatt bonyolítja le több szerződéssel. Az összeszámítási kötelezettség fennállása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy fennáll-e az egyes részek műszaki-gazdasági funkcionális egysége, vagyis például építési beruházásnál azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben.Az elmúlt évek esetjoga tükrében kijelenthető, hogy egy több szakaszra tagolódó építőipari projekt elemei akkor tekinthetők külön építési beruházásoknak, ha teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, vagyis egymásra­utaltság nélkül betöltik a funkciójukat.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 13. § (2) bekezdése például ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. A fentiek alapján most már a konkrét kérdés is megválaszolható. Abban az esetben, ha az egyes utak, illetve érintett útszakaszok önállóan funkcionálnak, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósítják, akkor azok értéke jogszerűen részekre bontható. A rendeltetés önálló megvalósítása mint követelmény akkor teljesül, ha az egyik szakasz a másik nélkül is használható. Ha ellenben az egyes útszakaszok önállóan nyilvánvalóan nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, akkor az összeszámítási kötelezettség kétségkívül fennáll. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint például a körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét – a nyilvánvalóan fennálló műszaki egységre tekintettel – nem javasolt részekre bontani, míg ha két eltérő földrajzi helyen lévő, egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, akkor a részekre[…]

Részlet a válaszából: […] esetekben, amikor egy bizonyos szervezetről kell eldönteni, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem, mindig azokból a tevékenységekből kell kiindulni, amelyekre a szervezetet létrehozták, és amelyeket a szervezet a saját nyilatkozata (például létesítő okirata) szerint is ellát. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg fogalmára nézve sem a Kbt. értelmező rendelkezései, sem pedig az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve nem nyújtanak eligazítást, vagy­is a kérdésben nincs kifejezett normatív iránymutatás. Ebben a körben kizárólag az Európai Unió Bíróságának eseti döntéseire támaszkodhatunk. Ezek tükrében megállapítható, hogy a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzés céljából piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységre utal, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az ipari, kereskedelmi jelleg a közjogi intézmények közérdekű célok megvalósítására vonatkozó rendeltetése tükrében, a konkrét eset valamennyi ténybeli és jogi körülménye alapján ítélhető meg. Vizsgálandó többek között az a gazdasági környezet, amelyben a szervezet közérdekű tevékenységét kifejti, valamint olyan további tényezőket is figyelembe kell venni, mint a versenyfeltételek megléte, a profit­orientált vagy nonprofit jelleg, az üzleti kockázatok viselésének feltételrendszere stb. Mindezek körültekintő mérlegelése útján állapítható csak meg a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellege. Az Európai Bíróság egyik eseti döntésében rámutatott, hogy a fejlett verseny megléte arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű. Ugyanakkor a bíróság arra is rámutatott, hogy a versenyhelyzet megléte önmagában nem alapozza meg az ipari vagy kereskedelmi jelleg fennállását. A felsorolt tényezőket tehát a maguk összességében szükséges mérlegelni a felelősségteljes döntés érdekében. Ugyancsak az Európai Bíróság mutatott rá C-526/11. szám eseti döntésében, hogy a 2004/18/EK irányelv értelmezésében valamely jogalany akkor minősül közjogi intézménynek, vagyis[…]

Részlet a válaszából: […] nyelvtani és kontextuális értelmezés, különösen akkor nem, ha a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése ellentétben áll a jogalkotó által deklarált jogalkotási célokkal és a szabályozás rendszerével, alapelveivel. Akomplex vizsgálat során a Kbt. egészére, annak összefüggő rendszerére is figyelemmel kell lenni, ahogyan erre a Fővárosi Törvényszék is rámutatott a 103.K.704.732/2020. számú ítéletében. Az Alaptörvény 28. cikke szerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". Az Alaptörvény hivatkozott cikkéhez fűzött indokolás szerint "Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok és közvetetten más közhatalmi szervek jogértelmezésére irányadó szabály, amely a jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan ad eligazítást, iránymutatást". Egyébként maga a Kbt. is utal arra, hogy a jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásakor, illetve a törvényben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a szabályozás céljával összhangban és a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.Kiindulásként rögzítendő, hogy nincs akadálya annak, hogy az ajánlattevő akár több alkalommal is iratbetekintést végezzen. A kérdés szerinti esetben viszont az ajánlatevő által kezdeményezett iratbetekintéseket nem lehet egymástól elkülönülten kezelni, mert lényegüket és jellegüket tekintve összetartoznak, egyazon eljárási cselekmény megalapozására szolgálnak. Nem kétséges, hogy az ajánlattevő a Kbt. 45. § (1) bekezdése szerinti határidőben nyújtotta be első iratbetekintés iránti kérelmét, és annak az ajánlatkérő eleget is tett. Ennek során szerzett tudomást az ajánlattevő arról, hogy nem volt megfelelő a nyertes ajánlattevő árindoklása, és előzetes vitarendezési kérelem formájában az ajánlatkérő tudomására is hozta ezt. Ennek hatására az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől kiegészítő árindoklást kért hiánypótlás keretében, melynek során a nyertes ajánlattevő újabb iratot csatolt. Az ajánlattevő ezt is szerette volna megtekinteni, erre azonban az ajánlatkérő már nem adott lehetőséget, hivatkozva a Kbt. 45. § (1) bekezdésében írt ötnapos határidő lejártára.A jogszabály egyetlen lehetséges és helyes értelmezése az, hogy ilyen esetben az első iratbetekintés iránti kérelem a vélelmezett jogsértés megjelölése okán szükségképpen kiterjed[…]

Részlet a válaszából: […] eléri, úgy a legkisebb értékű beszerzési tárgy is közbeszerzés-köteles lesz. Elvileg a tervezés során figyelemmel kell lenni az igényekre, nem lehet szempont, hogy azonnal kell az adott termék.A Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a törvény megkerülése céljával megválasztani.A (2) bekezdés szerint tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.A (3) bekezdés értelmében, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.A 19. § általános szabályai mellett a (3) bekezdésben részletes további segédszabályokat is tartalmaz, amely kifejezetten utal a hasonló beszerzési tárgyakra, melyre a kérdés is kitér. Itt ebben az esetben nincs lehetőség külön értelmezni a kis érték miatt, hiszen valójában, ha a kis értékeket le lehetne választani, úgy a teljes részekre bontás tilalma szabályt negligálnánk.Elviekben a 19. § (4) bekezdése pontosan arra az esetre került megfogalmazásra, amennyiben egy nagy projekt előkészítése során a kisebb értékű beszerzések gyorsabb elintézésére van szükség. Azonban ebben az[…]

Részlet a válaszából: […] összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Ez alapján a szolgáltatások beszerzését a gazdasági és műszaki funkcionális egység alapján kell megítélni, továbbá szolgáltatásmegrendelés esetében a közvetlen cél megvalósítására való irányultság is irányadó. Amennyiben a legfontosabb EUB-döntéseket áttekintjük, ennél színesebb képet kapunk.A C-16/98. számú esetben a műszaki-gazdasági funkció egysége mint fő szempont megítélése során számos más körülmény is adódhat, melyek az adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá, például az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor, egy közbeszerzés megítélésekor az időbeli összefüggés, amely utóbbi azonban nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget.A C-574/10. számú eset értelmében a beszerzéseket elsősorban egy közös cél kapcsolja össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi hasonlósága és folytonossága.A C-187/04. és C-188/04. számú ügyek alapján elegendő, amennyiben ugyanaz a gazdasági rendeltetés, azaz a gazdasági[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben (...).Mivel ajánlattevőként nem ezt a megoldást választották, így a közös ajánlattevő nevében is feltöltött a konzorciumvezető ajánlatot, de nem lett volna feltétlenül szükség az EKR-ben a másik ajánlattevő helyett történő regisztrációra, hiszen a későbbiekben vélhetően nem minden esetben kívánnak eljárni helyettük, nevükben a közbeszerzésben. Vélhetően minden megfelelő meghatalmazással történt, ugyanakkor pontosan ez a regisztráció spórolható meg, amennyiben kapacitást biztosító szervezetként kerül a referenciát biztosító cég bevonásra.Jelenleg egyetemleges a kötelezettségvállalás, azaz bármelyik fél nem teljesít, a teljesítés a másik féltől is követelhető. Ebben a vonatkozásban azonos "szinten" vannak a felek, hiszen a teljesítés bármelyik féltől követelhető nemteljesítés esetében. A számlakibocsátás, illetve konzorciumvezetés valójában nem[…]

Részlet a válaszából: […] szerződések teljesítésének folytatása a következőkkel:– orosz állampolgár, vagy oroszországi székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv;– olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50%-ával közvetlenül vagy közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy– olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el – a)-c) pontok,ideértve a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.A Miniszterelnökség útmutatója alapján, mely a fenti hatályt "lefordította" a hazai szabályozás vonatkozásában, az alábbiak szerint került értelmezésre:A rendeletet Magyarországon a következő közbeszerzésekre és beszerzésekre, valamint az azok útján megkötött szerződésekre kell alkalmazni:– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel –, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárás.– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel –, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerint lefolytatott védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárás.– A Kbt. és a Vbt. hatálya alá nem tartozó, következő beszerzések:= a Kbt.[…]