A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] áll fenn, nem a beszerzési tárgy komplexitása miatt hosszabb a határidő, akkor az eredeti kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidő is megfelelő lehet. A kiegészítő tájékoztatás időszakát túlzó módon kitolni sem érdemes, hiszen akkor az ajánlattevők nem tudnak időben reagálni, gyakran alkalmazzák a fenti feltételrendszernek egy még rugalmasabb változatát (3. munkanapig kérdezni, 2. munkanapig válaszolni). A kérdés valójában nem az, hogy ez általában jogszerű-e, mert amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Korábban benyújtott igazolás ismételt bekérése

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő (4) vagy (6)–(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.Mivel műszaki kérdésről van szó, új közbeszerzési eljárásról, ezért az nem feltétlenül derül ki az ajánlatkérő számára az ajánlattevő nyilatkozata nélkül, hogy a műszaki tartalomról már egy korábbi eljárásban nyilatkozott, és jelen eljárásban is hasonlóképpen azonos terméket ajánl. Az ajánlattevő feltételezése nem feltétlenül reális, hiszen az ajánlatkérőnek nem kell tudnia adott esetben, hogy egy nagykereskedő esetleg más termékkel indul-e, vagy teljesen azonos gyártó termékével, mint néhány[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba ajánlatkérő előírásától eltérő javítása

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?
Részlet a válaszából: […] bekezdésében az ajánlatkérő számára előírás, hogy a hiba, a javítandó érték és a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével köteles a számítási hiba javítását előírni.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.Az ajánlatkérő előírásától az ajánlattevő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
Részlet a válaszából: […] is, amikor nem teljeskörűen adja meg az ajánlattevő az indokolását, azaz csak részlegesen közli például az egyes kért költségelemeket. Ennek a rendelkezésnek pontosan az a célja, hogy ne többszöri kérésre adja meg nehézkesen az ajánlattevő az igényelt adatokat, hanem teljeskörűen tájékoztassa az ajánlatkérőt a kért adatokról.A Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez – ha az elfogadhatóság kétséges – további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egy­idejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultá­ciót alkalmazni, ha– a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és– a közbeszerzési eljárás tárgya olyan beszerzés, amelynek tekintetében – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV-főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta – a) és b) pontok.A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt minden esetben köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő, ha:– a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:      

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] befolyásolni a közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítését.Az ajánlatkérőnek ebben az esetben is ellenőriznie kell a megadott információkat, és csak abban az esetben érvénytelenítheti az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.A hivatkozott döntés szerint: "2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem képezi jogi alapját annak, hogy valamely ajánlattevőnek egy közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatát kizárólag azzal az indokkal utasítsák el, hogy az ajánlatban szereplő ár nulla euró."Mivel értékelési szempont nem lehet üzleti titok tárgya, így a lenullázott ár lesz a vizsgálat tárgya, akár ezt akarta megadni a versenytárs, akár nem. Az értékelés azonban szükséges az ajánlatkérő részéről. A kérdésből nem állapítható meg, de vagy direkt írt nulla értéket az ajánlattevő, vagy nem nulla értéket kívánt ajánlani.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:      

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] (3) bekezdése tükrében az ajánlatkérő szemszögéből a szerződés adott áron vagy költséggel való teljesíthetőségének van jelentősége, amely korántsem olyan objektív mérce, mint amilyet a jogalkotó az árindokolással szemben támaszt. A gazdasági észszerűség követelménye ugyanakkor csak a jogszabályszövegből tűnt el, a gyakorlatban továbbra is zsinórmértékként van jelen. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérőnek a teljesíthetőség megítélésekor egzaktabb vizsgálatot kell lefolytatnia, mintha csupán a gazdasági észszerűség általános követelményével vetné egybe az ajánlatot.A gazdasági észszerűség, illetőleg az ezzel rokon életszerűség mércéjét egyébként az ítélkezési gyakorlat kristályosította ki, mégpedig a közbeszerzési szerződést a profitszerzés céljából elnyerni kívánó, az érintett piacon magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, professzionális ajánlatot összeállító ajánlattevő típusából kiindulva. Érdekes eseti döntések láttak napvilágot, amelyek például nem tartották összeegyeztethetőnek a gazdasági észszerűség követelményével azt, hogy az ajánlattevő azért nem kíván az adott eljárásban nyereségre szert tenni, mert az is elegendő számára, ha munkagépei fenntartási költségeit képes előteremteni. Többnyire hasonló megítélés alá esett az is, amikor az ajánlattevő a referencia megszerzése érdekében vállalta volna el "a nullaszaldós projektet". Végül ez utóbbi viszonyulásán árnyalt valamelyest a jogalkalmazó, amikor egy felsőbírósági ítéletben úgy foglalt állást, hogy a tulajdonosok és vezető tisztségviselők ingyenes közreműködése, mint árcsökkentő tényező, figyelemmel a munka magas referenciaértékére és a később ebből közvetetten várható nyereségre, a gazdasági válságra és a kiélezett konkurenciaharcra, összeegyeztethető a gazdasági észszerűség követelményével.A hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérő nem állhat meg a gazdasági észszerűség vagy életszerűség kérdésénél, hanem kifejezetten a szerződés teljesíthetőségét kell vizsgálnia. A bírói gyakorlat tükrében ez azt jelenti, hogy kiindulópont a vállalás teljesíthetősége, és az indokolásban előadott körülmények megítélése szempontjából van jelentősége továbbra is a gazdasági észszerűségnek. Az utóbbi években ennek az ajánlatkérői vizsgálatnak majdhogynem egzakt szempontrendszere kristályosodott ki. Először is fontos leszögezni, hogy mindenkor kizárólag az eset összes körülményei alapján hozható megalapozott döntés az ajánlat vagy az indokolás elfogadhatósága kérdésében, és az ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.Az ítélkezési gyakorlat ezt tovább árnyalta annak kimondásával, hogy alkalmassági követelményként kizárólag az adott szerződés teljesítéséhez kulcsfontosságú szakemberek meglétét lehetséges jogszerűen elő­í­rni, a többi szükséges szakember pedig szerződéskötési feltételként szerepeltethető.Azt, hogy az ajánlatkérő jogszerűen írja-e elő meghatározott számú szakember bemutatását alkalmassági követelményként, az általános elvek fényében lehet megítélni. Ezek közül kiemelendő, hogy csak olyan szakemberek bemutatását írhatja elő az ajánlatkérő, akik a szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódnak, és akiknek a tapasztalata a teljesítés szempontjából alapvető fontosságú. A szakemberek számát ugyancsak a szerződés teljesítésével összhangban kell megállapítani, és viszonylag nagyszámú szakember megkövetelése legfeljebb különösen indokolt, egyedi helyzetekben lehet elfogadható, de jogvita esetén az ajánlatkérőnek kell bizonyítania, hogy nem aggályos, a versenyt korlátozó előírásról van-e szó.A gyakorlatban főként annak van jelentősége, hogy például a megkötni kívánt szerződés tárgyára vonatkozó jogszabályok tartalmaznak-e olyan szakértői feladatot, amely viszonylag jelentős szakmai kapacitás rendelkezésre állását és tényleges mozgósítását követeli meg, illetőleg amely az ajánlatkérő által előírt szolgáltatás ellátásához elengedhetetlen lenne (például: egészségügyi vagy egészségügyi intézményhez kapcsolódó szolgáltatások).Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlatban bemutatott szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő utóbb mégsem vagy csupán kisebb mértékben vonja be a szerződés teljesítésébe azon szakemberek egyikét, akiket ajánlatában az alkalmasság igazolása körében bemutatott?
Részlet a válaszából: […] meghatározó körülménynek minősült. Érdekes ugyanakkor, hogy a Kbt. idézett rendelkezése csupán az ajánlattevő bevonási kötelezettségét rögzíti, annak elvárt mértékére (intenzitására) nézve ugyanakkor nem ad eligazítást. Ebből az következik, hogy a szakember közreműködése szükségességének sajátosságait mindig a konkrét, egyedi szerződés specifikumai határozzák meg, melyek között például a vonatkozó ágazati szabályozásnak is jelentősége lehet. Az ajánlatkérőnek természetesen kötelessége ellenőrizni, hogy az alkalmasságot igazoló szakember ténylegesen részt vesz-e a teljesítésben, hiszen ennek elmaradása akkor is a szerződés teljesítésének jogi hibáját fogja eredményezni, ha egyébként a műszaki és szakmai követelményeknek való megfelelés nem szenved csorbát.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultáció lefolytathatósága eljárási dokumentum hiányában

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján úgy döntöttünk, hogy előzetes piaci konzultációt folytatunk le. Azonban az előzetes piaci konzultáció időpontjára nem készült még el az eljárási dokumentum, amit kifogásoltak az ajánlattevők annak ellenére, hogy pontosan annak tartalmáról kívánt az ajánlatkérő tájékozódni. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] konzultáció során az ajánlatkérő köteles legalább a közbeszerzés tárgyát, a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet vagy a főbb szerződéses feltételeket a konzultáció meghirdetésekor közzétenni.Ebben az esetben nincs arra lehetőség, hogy akár közepes készültségi fokban, de az ajánlatkérő ne tegye közzé a műszaki tartalmat, szerződéstervezetet. Ez a szabály kiegészíti a Kbt. általános előzetes piaci konzultációra vonatkozó előírásait, ami egyben azt is jelenti,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3