10. Közbeszerzési Levelek / 2004. szeptember 6.
TARTALOM

Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?

A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?

Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?

Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).

Integrált vállalatirányítási rendszer, illetve bármilyen alkalmazás beszerzése (és bevezetése) árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak minősül-e (konkrétan egy alkalmazás beszerzése minek számít)?

Két évvel ezelőtt megkötött szerződés módosítása a régi vagy az új Kbt. szerint történik-e?

Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?

A közbeszerzési tervről kaphat-e a potenciális ajánlattevő információt, esetleg az nyilvános lesz-e, és amennyiben igen, hol teszik azt közzé?

Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?

Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?

Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?

Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?

Honnan kaphatunk segítséget a hirdetményi minták kitöltéséhez?

Irreális-e ugyanazon műszaki tartalommal kiírt pályázatnál az első pályázat ajánlati árainak jellemző értéke alatt kb. 40 százalékkal alacsonyabb ár az alapajánlatnál?

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?