11. Közbeszerzési Levelek / 2004. szeptember 20.

TARTALOM

253. kérdés Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén
Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
254. kérdés Felújítás, korszerűsítés Kbt. szerinti minősítése
Az új Kbt. szerint a felújítás és a korszerűsítés mely közbeszerzési tárgy kategóriába sorolható, különös tekintettel a Közbeszerzési Levelek 17. és 163. kérdésére adott válaszra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
255. kérdés Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában
A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén - figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
256. kérdés Több eljárásra bontás megítélése
A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
257. kérdés Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba
Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
Kapcsolódó tárgyszavak:
258. kérdés Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban
A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
259. kérdés Tanúsítványok benyújtásának formája
A Kbt. előírja, hogy az igazolások csak eredetben vagy hiteles másolatban nyújthatók be a közbeszerzési eljárásban. Mit kell igazolás alatt érteni ebben a vonatkozásban? Például: CE-, ISO-minősítés elfogadható-e másolatban, tekintve, hogy ezek inkább tanúsítványnak, mint igazolásnak minősülnek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
260. kérdés Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal
A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
261. kérdés Nyilatkozat alvállalkozóról
A 10 százalék alatt és felett igénybe vett alvállalkozóról is nyilatkozni kell, vagy csak akkor kell nyilatkozatot tenni, ha az ajánlati felhívás tartalmazza ezt a követelményt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
262. kérdés Hirdetményi hiányosságok pótlása az uniós csatlakozás után
A 2004. május 1-je előtti hiánypótlási felhívást mely jogszabály rendelkezései alapján kell teljesíteni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
263. kérdés Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
264. kérdés Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban
Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
265. kérdés Szerződés teljesítésének kikényszerítése
Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
266. kérdés Feladás napja EU-s hirdetmény esetén
EU-s hirdetménynél mi számít a feladás napjának, erről melyik jogszabályhely rendelkezik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
267. kérdés Minősített alvállalkozói lista
Hol lehet részletes tájékoztatást kapni arra vonatkozóan, hogyan, milyen feltételekkel lehet a minősített alvállalkozói listára kerülni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére