Az ár aránya a részszempontok meghatározása között
Kérdés
Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. december 5-én (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 862
[…] között. [A Kbt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor köteles meghatározni – az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; – részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); – az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; – azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A (4) bekezdés alapján a (3) bekezdés fenti, első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); – a részszempontok nem […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*