Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 29-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1446

[…] §). Az alkalmassági feltételekhez rendelten meg kell határozni azt is, hogy a feltétel milyen mértékű nem teljesítése esetén tekinti az ajánlatkérő az adott ajánlattevőt "nem alkalmasnak", azaz alkalmatlannak. Példával élve, egy takarítási pályázatban, ha az a szerződés teljesítéséhez szükséges, elő lehet írni alkalmassági feltételként, hogy üzemi porszívóval kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Ehhez kapcsolódóan meg kell határozni azt a minimumszámot is, amelynek elérése esetén az ajánlatkérő alkalmasnak tekinti az ajánlattevőt, a szám el nem érése esetén pedig alkalmatlannak. A takarítandó négyzetméterre, a takarítási időhatárokra tekintettel elő lehet írni például, hogy legalább 5 db nagy teljesítményű porszívója legyen a pályázónak. Ha ezzel rendelkezik, alkalmas, ha nem rendelkezik, nem felel meg, azaz alkalmatlan. A kérdés másik része a bírálati szempontokra vonatkozik. Mint fentebb jeleztük, ezek a benyújtott ajánlattal kapcsolatosan merülnek fel. A közbeszerzési eljárás lényege az, hogy az ajánlatkérő a lehető legjobb szerződést kösse meg felmerült beszerzési igénye teljesítése érdekében. A legjobb szerződés a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köthető meg. A legjobb ajánlat kiválasztásának "eszköze" a megfelelő bírálati szempont választása és azon keresztül az ajánlatok értékelése. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bírálati szempontokról és az értékelési kérdésekről a Kbt. 57. §-a rendelkezik a következők szerint. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: – a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy – az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni – az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; – részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); – az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, továbbá – azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. Az előző bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, […]