84. Közbeszerzési Levelek / 2008. szeptember 1.
TARTALOM

Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?

Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?

Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?

Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?

Mi az "ismétlődő jellegű" közbeszerzés? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen közbeszerzések hirdetményének közzétételére?

Az ajánlatkérő lehetővé tette a közös ajánlattételt konzorcium keretében. Előírta, hogy a közös ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolni kell az együttműködésről szóló megállapodást, valamint nyilatkozniuk kell az egyetemleges felelősségvállalásról, és a megállapodást, valamint a nyilatkozatot cégszerű aláírással kell ellátni. Érvénytelen az ajánlat, ha a fentieket egy dokumentum keretében nyújtjuk be, de az tartalmilag és formailag is megfelel a kiírásban foglaltaknak?

Kik lehetnek jelen, illetve mely személyek hívhatók meg a részvételi jelentkezések bontására? Kell-e a meghívottakról tájékoztatást adni a kiírásban/dokumentációban?

Idegen nyelvű dokumentum benyújtásakor kötelező annak magyar nyelvű fordítását is benyújtani? Ha igen, ki fordíthatja le a dokumentumot? Hivatalos fordítóiroda? Mit jelent a hiteles fordítás?

A Magyarországon letelepedett ajánlattevők, illetve az általuk igénybe vett alvállalkozók mely igazolásokat nyújthatnak be egy magyarországi közbeszerzési eljárásban?

A Kbt. a kizáró okok hiányára vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatra vonatkozóan időbeli korlátot nem ír elő. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szintén nem írt elő időkorlátot, ennek ellenére hiánypótlásban kéri a három hónapon belüli hitelesítéssel ellátott nyilatkozat csatolását. Kérdéseim: 1. Kérhető-e utólagosan hiánypótlás olyan kérdéskörben, amely előírását, pontosítását az ajánlatkérő előzetesen elmulasztotta? 2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor a kizáró okok nemlegességére vonatkozó nyilatkozat megtételének időpontjára, vagy csak annak közjegyzői hitelesítésére vonatkozik az időkorlát?

Mit jelent a dokumentációban az a pont, miszerint bejelölhető, hogy van-e vételi jog (opció) adott esetben vagy nincs? Mit jelent itt ez a jogintézmény közbeszerzési szempontból?

Kötelezhető-e az ajánlatkérő előleg fizetésére, illetve jogszerű-e az a kiírás, miszerint az előleg fizetését eleve kizárja?

A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?

A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?