Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett
Kérdés
Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. május 16-án (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2672
[…] szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A rendelkezés c) pontja – fenti harmadik bekezdés – szerint a megkötött szerződés semmis (azaz érvénytelen), ha – a szerződéskötési moratórium szabályait nem tartották be a felek a szerződés megkötése során, – és ezzel a magtartásukkal megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy időben, azaz a szerződés megkötése előtt jogorvoslati eljárást indítson, – továbbá oly módon sértették meg a szabályokat, hogy ezáltal az ajánlattevő nyerési esélyét befolyásolták (például szabályszerű eljárás esetén az ajánlattevő lett volna nyertes, de az ajánlatkérő más nyertest hirdetett ki). A szerződés érvénytelenségéhez tehát összetett feltételrendszert kell vizsgálni. Ebből következően ez nem is a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre (KDB), hanem bíróságé. A KDB indítja pert a 340/A. § szerint, ha az előtte folyamatban levő jogorvoslati eljárásban a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést megállapítja. A KDB által indított per ún. érvénytelenségi per, amelyben a KDB a megkötött szerződés érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kéri. A perindításról egyúttal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján tesz közzé tájékoztatást. Az érvénytelenségi perben eljáró bíróság azt vizsgálja, hogy a 306/A. §-ban meghatározott jogsértés fennáll-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy fennáll, akkor a szerződés a megkötés időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Van olyan eset, amikor a 306/A. § megsértése ellenére a szerződés érvényben tartható. Erről rendelkezik a 306/A. § (3) bekezdése. Eszerint a (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha – az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (2/A. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; – kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Amennyiben a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségét vagy az érvénytelenség hiányát állapítja meg a (3) bekezdésre tekintettel, bírságot köteles […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. május 16-án (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2672
[…] szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A rendelkezés c) pontja – fenti harmadik bekezdés – szerint a megkötött szerződés semmis (azaz érvénytelen), ha – a szerződéskötési moratórium szabályait nem tartották be a felek a szerződés megkötése során, – és ezzel a magtartásukkal megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy időben, azaz a szerződés megkötése előtt jogorvoslati eljárást indítson, – továbbá oly módon sértették meg a szabályokat, hogy ezáltal az ajánlattevő nyerési esélyét befolyásolták (például szabályszerű eljárás esetén az ajánlattevő lett volna nyertes, de az ajánlatkérő más nyertest hirdetett ki). A szerződés érvénytelenségéhez tehát összetett feltételrendszert kell vizsgálni. Ebből következően ez nem is a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre (KDB), hanem bíróságé. A KDB indítja pert a 340/A. § szerint, ha az előtte folyamatban levő jogorvoslati eljárásban a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést megállapítja. A KDB által indított per ún. érvénytelenségi per, amelyben a KDB a megkötött szerződés érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kéri. A perindításról egyúttal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján tesz közzé tájékoztatást. Az érvénytelenségi perben eljáró bíróság azt vizsgálja, hogy a 306/A. §-ban meghatározott jogsértés fennáll-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy fennáll, akkor a szerződés a megkötés időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Van olyan eset, amikor a 306/A. § megsértése ellenére a szerződés érvényben tartható. Erről rendelkezik a 306/A. § (3) bekezdése. Eszerint a (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha – az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (2/A. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; – kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Amennyiben a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségét vagy az érvénytelenség hiányát állapítja meg a (3) bekezdésre tekintettel, bírságot köteles […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
