Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. január 8-án (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5414

[…] sérelmét. Egy nyelvismereti követelmény mindig felveti azt a kérdést, hogy valóban csak akkor teljesíthető-e a szerződés, ha a teljesítésben részt vevő személy közvetlenül maga ismeri a nyelvet, vagy elegendő a közvetett nyelvismeret tolmács és/vagy fordító bevonásával (szükségesség kérdésköre). Az alapelvek pedig ott kapnak szerepet, hogy amennyiben az ajánlatkérő előírja, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személynek legyen meghatározott nyelvismerete, akkor azon gazdasági szereplők nem tudnak részt venni az eljárásban, amelyeknek nem áll rendelkezésére ilyen személy, ugyanakkor tolmács/fordító útján biztosítani tudnák a nyelvismeretet (esélyegyenlőség, verseny biztosítása).Arra vonatkozóan nem adható egységes elhatárolás, hogy a szerződés teljesítéséhez egy tolmács/fordító meddig elégséges és mikor szükséges már valóban a szerződés teljesítésében részt vevő szakember részéről közvetlenül a nyelvtudás. Ez mindig egyedileg, csak az adott beszerzés függvényében dönthető el.Példaként említhető egy építési brigád, ahol a brigád tagjainak nyelvismerete nem igazán releváns, egy tanulmány készítése során elegendő lehet egy fordító közreműködése, de akár egy oktatást végző személynél is elképzelhető tolmács közreműködése.Ezért az ajánlatkérőnek fokozott gondossággal kell mérlegelnie azt, hogy a szerződés teljesítéséhez valóban szükséges-e a magyar nyelv ismerete, vagy valójában kényelmi okok, esetleges időtakarékossági szándék, a tolmács/fordító közreműködéséből fakadó kényelmetlenség, esetleg bizalmatlanság állnak a követelmény mögött.Az ítélkezési gyakorlat a tekintetben egyértelmű, az alapelvek erősebbek, és csak abban az esetben tartja elfogadhatónak a magyar nyelv ismeretének közvetlen követelményét a szerződés teljesítésében részt vevők vonatkozásában, ha anélkül valóban nem teljesíthető a szerződés.A magyar nyelvismeretet ugyanakkor a benne rejlő más kockázatok miatt sem javasolt alkalmassági követelményként előírni. Alkalmassági követelményként való előírás esetén az ajánlatkérő köteles meghatározni, hogy pontosan mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt (részvételre jelentkezőt) alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére, […]