896 talált cikk az adatok kifejezésre

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)

Kérdés: Ajánlatkérőként 2014 őszén a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást indítottunk őrzés-védelmi feladatok ellátására (becsült érték: 24 000 000 Ft + áfa). 2014. 12. 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 360/2014. kormányrendelet, amely az ilyen jellegű feladatok ellátására 1929 Ft + áfa minimális rezsi­óradíjat állapít meg, de a jogszabály csak 2015. 03. 01-jén, a szerződés teljesítésének időszakában lép hatályba. A nyertessel kötött szerződés ennél alacsonyabb értéket tartalmaz. A kormányrendelet elő­írására tekintettel szükséges módosítani 2015. március 1-je után a szerződést? Vagy – tekintve, hogy az eljárás megindításakor a kormányrendelet még nem volt hatályban – a nyertesnek az ajánlatában szereplő áron kell teljesíteni a szerződés teljes időtartama alatt – 2015. 12. 31-ig?

Kérdés: A szerződés teljesítése alatt milyen változásokat kell bejelentenie az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?

Kérdés: 24 hónapra kötöttük meg a szerződést. Az ajánlatkérő egy év után meg kívánja szüntetni azt, teljesítésképtelenségre hivatkozással. Mi a teendő ilyen esetben? Megteheti? Kárigénnyel élhetünk?

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?