Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása

Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 73. § (1) bekezdésének f) pontja alapján – fa) és fb) alpontok – az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező valamely adatot a 44. § (2)–(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlási határidő meghosszabbítása

Kérdés: Meddig hosszabbíthatom meg a hiánypótlási határidőt? Az ajánlattevők különböző időintervallumokat kérnek egyéb eljárási cselekményeikben. Köteles vagyok-e a leghosszabb határidőt igénylő kérést választani?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozik a hiánypótlási határidő meghosszabbításával, ugyanakkor ennek nincs akadálya, hiszen elősegíti az esélyegyenlő és sikeres ajánlattételt. Megtagadására is lehetőség van, hiszen a hiánypótlási határidő meghosszabbítására a Kbt. nem kötelezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...követő kommunikációra (...) – a)-c) pontok.A törvény 45. §-ának (1) bekezdése alapján az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...esetben egyedi döntés szükséges, de a kérdés alapján valójában azt feszegeti az érdeklődő, hogy hol van az a határ, ahol az ajánlattevőben fel kell, hogy merüljön, hogy valójában fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Az ajánlattevő ugyanis nem alkalmas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel párhuzamosan segítségképpen egységes szerkezetben feltöltheti az ajánlatkérő saját tárhelyére a dokumentumot, melyet saját felelősségére olvashat, felhasználhat az ajánlatkérő az ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...fentiekben hivatkozott, a Kbt. 198. § (1) bekezdésének 20. pontja szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza az ajánlatkérők közbeszerzési értékhatárt el nem érő, a 4. § (3) bekezdése szerinti beszerzéseinek megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdése az eljárás "elindításához", azaz az eljárást megindító hirdetmény feladása. Ebben az esetben élhet a jogával az ajánlatkérő, hogy a jóváhagyott beszerzési igényt be tudja szerezni a miniszteri engedély alapján.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bírálóbizottsági tagsága

Kérdés: A FAKSZ azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző volt, így a döntés közös volt, tehát független tanácsadóként nem felelhet a közbeszerzési kérdésekért. Milyen módon kerüljük el ezt a helyzetet úgy, hogy a FAKSZ külsős, tehát nem lehet bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] ...szakértelmet, a felelősség nem oszlik meg, nincs félreértés azokban a kérdésekben, ahol a dokumentumot eleve a FAKSZ készítette elő. Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen módon szerződik a FAKSZ-szal, és mit vár el ennek a szerződéses viszonynak a keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...a honlapon az alábbiak, melyek vonatkozásában várja a Hatóság az üzenetek érkezését:–"ha az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevők és/vagy a közbeszerzési eljárás más szereplőjének magatartása sérti a verseny tisztaságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben– a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
99
100
101
517